„A Gyermek Garancia Program közvetlen előzménye, hogy 2013-ban egy nagyon fontos ajánlása született az Európia Bizottságnak, amelyet az EU Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatósága állított össze, Befektetés a gyerekekbe – Törjük meg a hátrányos helyzet ördögi körét címmel” – kezdte előadását dr. Herczog Mária. „A javaslatnak volt néhány sarokpontja, amely annyiban is úttörőnek mondható az Európai Unió történetében, hogy először használtak gyermekjogi megközelítést. A másik dolog, ami miatt nagyon fontos volt, az az, hogy tulajdonképpen lefektette azokat az alapelveket, amelyek azt célozták, hogy a különösen marginális helyzetű, veszélyeztetett gyerekekre, így elsősorban a szegénységben élőkre, etnikai kisebbségekhez tartozókra, fogyatékkal élőkre, vagy más okból speciális szükségletűekre, például hajléktalansággal veszélyeztetett gyerekekre fókuszáljon a program.

A jól megfogalmazott ajánlás azonban semmiféle jogi kötelezettséget nem jelentett, és ezért két évvel később az Európia Parlament azt javasolta, hogy készüljön egy olyan gyerek garancia program, amiben ezeket az elveket jól lehet alkalmazni, és amelyek sokkal konkrétabb keretbe foglalják, és mellé költségvetési lehetőségeket is teremtenek, hogy a tagországok ezt megfelelően tudják használni, magyarán legyenek ennek szakpolitikai következményei is, illetve készüljenek felmérések és módszertani javaslatok a programokra.

Ez összhangban van a Szociális Jogok Európai Pillerének egyikével, amelynek 11. alapelve azt mondja ki, hogy a gyerekek támogatására és a megfelelő gyermekgondozásra (a napközbeni ellátási formákat értve elsősorban ezalatt), amelyek a gyerekek jólétét és jóllétét is szolgálják, azokra kiemelt hangsúlyt kell fektetni. Nem csak az EU, hanem az ENSZ is globálisan meghatározott fenntartható fejlőési célokat 2030-ig. Itt a 17. célként fogalmazták meg az ezeket a hasonló elveket.

Két nagyon fontos történt idén az Európai Unióban, melyeknek itthon nem sok visszhangja volt még, de reméljük, hogy ez hamarosan megváltozik. Az egyik, hogy az Európai Unió, az Európai Bizottság javaslata alapján egy gyermekjogi stratégiát fogadott el március 24-én, és ugyanazon a napon a bizottság ugyancsak javaslatot tett a kidolgozott Gyermek Garancia Programra.

Az Európai Uniónak nem volt Gyermekjogi Stratégiája korábban. A most elkészült dokumentumnak hat kiemelt célkitűzése van. Ezek részletesen olvashatók és a Gyermekjogi Koalíció honlapján készítettünk is róla egy részletes véleményt, illetve javaslatot arra, hogy Magyarország majd hogyan hasznosítsa ezt (ezt ide kattintva elérhető). A részletes stratégia olvasható az EU honlapján, magyar nyelvű mellékletei  pedig az egyesületünk honlapján is. 

A Gyermek Garancia Programhoz két nagyterjedelmű és részletes hatástanulmány készült, sok szakértő bevonásával, és minden európai uniós tagállamban készült országtanulmány is. Több mint tízezer gyerekkel is konzultáltak a kutatók a munka során. Néhány országban pedig jelenleg is zajlanak a kísérleti (pilot) programok, hogy megtudják, megfelelően működnek-e, illetve mit kell esetleg módosítani bennük. Négy célcsoportot határoztak meg a program előkészítői: családjukon kívül, alternatív (szakellátásban) élő gyerekek; fogyatékos gyerekek; migráns és menekült gyerekek; gyerekek veszélyeztetett családokban.

Ezen kívül öt olyan területet határoztak meg, amelyek ezekre a gyerekekre fókuszálva nyújtanának szolgáltatásokat. Minden ilyen szolgáltatás esetében elvárt lenne, hogy ingyenesen biztosítsák azokat és magas színvonalúak legyenek. Ez az öt terület:

- kisgyermekkori napközbeni ellátás (0 – iskoláskor);

- legalább egy minőségi étkezés az iskolában;

- minden iskolai költség (iskolán kívüli elfoglaltságra is) megszüntetése (az ingyenes közoktatás jegyében);

- rendszeres egészségügyi szűrés és megfelelő orvosi ellátás, terápia;

- elfogadható lakhatás, a hajléktalanság megelőzése, megszüntetése.

A tanulmányok elkészítse során és azt követően meglehetősen nagy viták voltak. Én az egyik szakértője voltam ennek a programelőkészítésnek, részben a Eurochild képviseletében, illetve a mi Childonomics kutatásunk módszertani alapjait kívánták a kutatók megvalósítani. Sokat vitatkoztunk azon, hogy pontosan mi mindent jelentsenek ezek az ellátások, illetve miket kellene, vagy nem kellene nyújtani és hogyan. Nagyon jó lenne, ha Magyarországon is elindulna egy szakmai, társadalmi vita arról, hogy ki mitgondol erről, és hogyan látja, és reméljük, hogy ez az előadás ehhez valamilyen módon hozzájárulhat.”

Az előadás és az azt követő beszélgetés teljes egészében megtekinthető a Civil Bázis facebook oldalán, a következő linkre kattintva:

https://www.facebook.com/103765678287859/videos/898951727317858