A szociális munkások tankönyv-sorozatának 7. kötete hiánypótló a magyar szociális munka oktatásában, ugyanis nem csak hagyományos értelemben vett módszertani segédanyagnak készült – bár némileg ezt a célt is szolgálja – hanem a szociális munka mindennapi gyakorlatának megismerési és elemzési technikái, beavatkozási tevékenysége és a standard társadalomtudományi kutatási módszerek között keres és kínál átjárást.

A szociális munka elmélete és gyakorlata című sorozat eddigi kötetei bemutatták a szociális munka nemzetközi és hazai elméleteit, az egyéni esetkezelés, a csoport- és közösségi munka válogatott irodalmát, a szociális adminisztráció koncepcióit és gyakorlatát, valamint a szociális munka oktatásának egyes kérdéseit. Az elmúlt 25 évben megjelent kötetekben kerültek bemutatásra azok az alapvetően fontos írások, amelyek hozzájárultak a szociális munka elméletének megszületéséhez, és gyakorlatának hivatás szintjére való emeléséhez.

A több mint 20 tanulmányban a tudás, az ismeret, a gazdag fogalomkészlet és ezek mögöttes koncepcionális tartalma volt szükséges ahhoz, hogy a szerzők felkészülten tudjanak a felmerülő nehézségekkel megbirkózni, sokszor a kudarcok ellenére is az emberi és szakmai kihívásoknak megfelelni.

A tudományos gondolkodás követelményének elkerülhetetlen eszköze a kutatás, melynek következménye, hogy az eredményeket folyamatosan, rendszeresen ellenőrizni és értékelni szükséges. Ennek a felismerésnek a történetéről, az értékelő kutatások típusairól és mai helyzetéről nyújt átfogó ismereteket a kötetben dr. Herczog Mária Értékelés a szociális munkában című tanulmánya.

Ahogy írja, a szociális munkában is központi kérdés, hogy miért is jelent meg az igény az értékelésre: „Ezt megelőzően gyakran semmiféle evidencia, mérhető eredmény nem bizonyította, hogy a nyújtott segítség hasznos volt és tartósnak bizonyult. Az elmúlt évtizedekben egyre inkább felerősödött az igény, hogy a szociális munka eredményessége, hatékonysága, hatása is mérhető legyen.” Nem kevés vita követi azonban ezt a törekvést, féltve a szakma személyközpontúságát az elbürokratizálástól. Erről a fontos, és idehaza is zajló vitáról is olvashatunk az írásában.

A kötet kiadója az MTA Szociológiai Tudományos Bizottság Szociális Munka Albizottság, 2021.
Sorozatszerkesztő: Hegyesi Gábor-Talyigás Katalin; Főszerkesztő: Hegyesi Gábor-Fábián Gergely; Szerkesztők: B. Erdős Márta-Budai István, Héderné Berta Edina-Kozma Judit-Szöllősi Gábor-Talyigás Katalin; Lektorok: Bányai Emőke, Kozma Judit, Szoboszlai Katalin

A kötet ingyen hozzáférhető és letölthető itt.