Ópiumfüggő gyermekek Afganisztánban

Írta:  Pénzes Éva

opium

Shukofar 22 évesen a kilencedik vetélésén esett át. Az összes gyermekét a hatodik hónap körül veszítette el, mert tudatlansága és képzetlensége miatt abba a csapdába esett, amibe az afgán vidéki nők kb. 90 százaléka: ópiumfüggővé vált. Más anyáktól azt hallotta, hogy az ópium szívása nyugtató hatása miatt segítségére lesz a terhesség ideje alatt. Mikor életet adott első gyermekének, ő is, mint a többi anya, ópiumot adott az újszülöttnek, hogy megnyugtassa és könnyedén álomba ringassa. Rengeteg alulképzett nő és férfi követi ezt a módszert.

 

Tájékozatlanságuk következtében nem ismerik fel a veszélyt, mely a nőknél krónikus vetéléssel, vagy a csecsemő korai halálával jár. Az afgán vidéki családok fő megélhetési forrása a máktermesztésen alapul, területi adottságai miatt az ország ugyanis nem nagyon alkalmas földművelésre, más jellegű munkavégzésre pedig alig van lehetőség. Ezért a több mint 3.5 millió mélyszegénységben élő afgán számára az egyetlen járható út az ópium-kereskedelem. Ez a BBC adatai alapján világosan látszik; az utóbbi években ugyanis Afganisztán rekordmennyiségű ópiumot termelt, ezzel biztosítva a világ ópium és az ebből készített heroin ellátásának 93 százalékát.

 

A termelés legfőbb területei az ország déli részén találhatóak. A legnagyobb mákterületek Helmand, Nangarhar, Kandahar és Farah területén találhatóak, ez adja ki a termelés 84 százalékát. Itt, a pakisztáni határ mentén található a legnagyobb ópiumpiac, a Shaddle Bazaar, ahonnan könnyen szivárog ki az anyag a világ minden tájára. A legnagyobb ázsiai fogyasztók India (3 millió), Kína (1.7 millió) és Irán (1.2 millió), ezt követi Kelet-Európa Oroszországgal (2.3 millió), majd Nyugat-Európa (1.6 millió) és az Egyesült Államok (1.2 millió).

Sajnos országon belüli viszonylatban sem jobb a helyzet; az ENSZ Drog és Bűncselekmény Szervezete (UNODC) jelentései szerint az országban több millióan drogfüggők. Ebbe a kategóriába a gyerekek is beletartoznak, akik már az anyaméhben függőkké válnak. A 28 éves Shukofar már két gyermek édesanyja és ismét állapotos. Az ő gyermekei is kivétel nélkül ópiumfüggők. Erős elhatározásának köszönhetően azonban az új csemetének más sorsot szán, jobb anya szeretne lenni. Ezért az észak-afganisztáni Mazar-e-Sharif rehabilitációs központba készül, ahol függővé vált anyákat és gyerekeket gyógyítanak. Az országban mindössze hat ilyen központ létezik és a férőhelyek száma igencsak alacsony, a várólista pedig nagyon hosszú.

 

A gyermek-drogfüggőség kérdésével az intézet csak 2008-ban kezdett el foglalkozni. Két év alatt 50 ópiumfüggő családhoz látogattak el a munkatársaik, hogy kiderítsék, vajon a gyermekek milyen arányban veszélyeztetettek. Az első évben a gyerekek 61 százalékánál, a másodikban 74 százalékuknál volt kimutatható a függőség. Thom Browne, az INL (Nemzetközi Narkotikum és Jogalkalmazási Ügyek Ügynöksége) vezetője elmondta, hogy ezeknek a gyerekeknek esélyük sincs a függőség elkerülésére, ugyanis az otthonukban terjengő átható füstöt a gyerekek belélegzik, vagy a bőrükön keresztül felszívódik, aminek során szintén megmérgeződnek. Már csecsemőkoruk óta, mint fájdalomcsillapítót adagolják nekik a szüleik az ópiumot, nagyobb korukban pedig a mákföldeken kell dolgozniuk, ahol szintén a bőrön keresztül az anyag beivódik a szervezetükbe. Az évek során annyira immunissá válnak az ópiátokkal szemben, hogy a testükben felhalmozódott mennyiség egy nyugati embernél már halálos dózist jelentene. Ezért az újabb és újabb generációk egyre nagyobb számban válnak majd függővé.

 

Az afganisztáni kutatások során felmerült a kérdés, hogy vajon a világ más részein előfordul-e gyermek-drogfüggőség. Kiderült, hogy több dél-amerikai országban, köztük Brazíliában, Chilében, Argentínában, Paraguayban és Uruguayban is akadnak hasonló problémák. Itt akár az 5-8 éves gyerekek is szenvedhetnek kokain függőségben. Afrika egyes országaiban pedig a gyermekkatonáknak különböző amfetaminokat adnak biztonság- és önérzetük növelése érdekében.

 

A sajtó erősen támadja Afganisztánt a hatalmas mennyiségű ópium termelése miatt, de éppen ez a tendencia hívta fel a figyelmet arra, hogy a gyerekek drogfüggősége jelentős probléma az egész világon. Az Afganisztánban dolgozó francia sebészek megdöbbenve tudósították 2011 márciusában az ENSZ konferencia résztvevőit Bécsben, hogy sosem látott mennyiségű érzéstelenítőre van szükség az afgán gyerekeknél a műtéti beavatkozások során. Az immunitás a szervezetükbe folyamatosan adagolt ópiumnak köszönhető, amit akár fájdalomcsillapítóként kaptak köhögésre vagy tüdőgyulladásra, vagy csak a sírás lecsendesítésére, hogy szüleik megszakítás nélkül tudják végezni munkájukat.

 

„Ezek a gyerekek nagyon különböznek egészséges társaiktól”- fejti ki Dr. Abdul Mobeen, a Mazar-e-Sharif rehabilitációs központ programjának vezetője. „Nem vesznek részt a programokban, nem akarnak játszani és tanulni. Csak ülnek egy sötét sarokban és nem vegyülnek a többi gyerekkel.” Mivel szüleik sosem szenteltek nekik elég figyelmet, a gyerekek számára a törődés és szeretet, vagy maga a játék teljesen idegen dolog, amit meg kell tanulniuk. Ebben a korban nagyon fontos számukra az agy működésének fejlesztése, mert rengeteg olyan készség ebben a korban alakul ki, melyek nélkülözhetetlenek a későbbi évek során. Ha ezen készségek nem megfelelően fejlődnek ki, életre szóló problémák jelentkezhetnek a tanulás, viselkedés és a társadalomba való beilleszkedés során. A kezelés után sok gyermeket még évekig megfigyelés alatt tartanak, haj- és vizeletmintát vesznek tőlük, hogy kiderítsék, valóban drogmentes életet élnek-e. A rehabilitációt követően azonban sokan ismét a szer rabjává válnak. De az INL, az UNODC, a Bécsi Orvosi Egyetem és a John Hopkins Egyetem karöltve segítik az Afganisztánban dolgozók munkáját és bíznak abban, hogy a kezelések eredményesek lesznek, melyeket aztán felhasználhatnak a világ különböző pontjain, a gyerekek megsegítése érdekében.

 

Reményre ad okot a (bár lassan, de) javuló tendencia. Az utóbbi években 22 százalékkal csökkent az ópium kitermelése, melynek fő oka elsősorban a törvény szigorítás, valamint az ópium alacsony árfolyama. 2001-ben a drasztikus visszaesés egy tálib vezetőnek, Mullah Mohammed Omarnak volt köszönhető, aki az ENSZ-szel együttműködve a világ egyik legsikeresebb drogellenes kampányát hozta létre a vallási előírások betartatásával. A Korán ugyanis tiltja az alkohol és a drogok fogyasztását, így Omar kormányzása idején az ópiumtermelés 91 százalékkal visszaesett a korábbi évekhez képest. A visszaesés azonban rengeteg problémával jár a vidéki szegény emberek számára, ugyanis a mákültetvényekből befolyó haszon nélkül a megélhetés roppant nehéz. A szigorú kormányrendeletek az ültetvényeken dolgozókkal szemben nem egészen igazságosak, hisz nem a kenyeréért dolgozó nincsteleneket kéne büntetni, hanem a nagy tételben felvásárló kereskedőket. Az északi területek nagy többsége mára már szinte teljesen ültetvénymentes, a déli részen azonban még javában folyik a termelés. Ezért sokan délre költöznek és földet bérelnek, hogy a máktermesztésből némi haszonra tegyenek szert. Ha ez a pénzkeresési lehetőség nem adatik meg számukra, nem tudják fizetni tartozásaikat, amik később akár fegyveres összecsapásokhoz is vezetnek.

 

Eredeti cikk: Lianne Gutcher: „Opium: Afghanistan's new front line”, The Independent, 2012. február

 

 

Hivatkozások:

 

  • Martin Jelsma, Tom Kramer,Drugs & Conflict Debate Papers, 2006. december, 15.szám

http://www.tni.org/briefing/losing-ground

Kategória: Nemzetközi
Tovább a kategóriában: « Adj álmokat Valentin-napon – 9 millió európai alkoholista gyereke reményt és álmokat érdemel „Nem kéne ilyen gyorsan felnőni” »
Vissza a tetejére