A büntethetőség alsó korhatárának meghatározása kapcsán nem egységes az európai államok gyakorlata. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményéből és a kapcsolódó Kommentárokból azonban az a szemlélet és egyértelmű irány következik, hogy a gyermekközpontú igazságszolgáltatás célja - a gyermek legfőbb érdekét szem előtt tartva - a nevelés, a segítés, a társadalmi visszailleszkedés. Eszerint a szabadság elvonása csupán végső eszközként, és a lehető legrövidebb ideig tartó módon alkalmazható. A gyermekjogi szakombudsman feladatait is ellátó alapjogi biztos szerint a deviáns gyerekek problémáját nem elsődlegesen büntetőjogi szankciókkal, hanem a gyermekekkel foglalkozó szakmákkal (gyermekvédelem, oktatás, egészségügy) összefogva, a megelőzést és a gyermekek jogait előtérbe állítva szükséges kezelni.

A felelősség alacsonyabb korhatárának megállapítása - társadalmi vitát és komoly, szakmai egyeztetést követően - lehet indokolt, azonban a Btk. ezirányú módosítását a nemzetközi egyezmények szellemiségéből fakadó kötelezettségeken, és az igazságszolgáltatás rendszere gyermekbaráttá tételének szándékán túl különösen nem indokolja a kiskorúak által elkövetett bűncselekmények száma, jellege, és az életellenes cselekmények kriminálstatisztikai száma sem.

Az UNICEF Magyar Bizottság szeretné a figyelmet felhívni arra, hogy a büntethetőségi korhatár 12 évre való leszállítása súlyosan érinti mindazokat a gyerekeket, akik valaha botlottak az életükben. Mi hiszünk abban, hogy nekik is jár a második esély, és nem szabad őket megfosztani sem az oktatáshoz sem a munkaerő piachoz való esélytől és nem szabad őket olyan helyzetbe hozni, ami nehézséget okoz nekik egész életükben.

Ha megnézzük a statisztikákat, azt látjuk, hogy évente több mint 410.000 bűncselekményt követnek el a felnőttek. Több mint 14.000 bűncselekményt követnek el a fiatalkorúak és csak 3200-at a gyermekkorúak. Nincs évente 2 olyan gyerek, aki élet elleni erőszakos bűncselekményt követne el. Az a véleményünk, hogy ezek a számok nem indokolják a büntethetőségi korhatár leszállítását. Hogy milyen következményei lesznek ennek a döntésnek? Gyerekek, akiket bezárnak. Gyerekek, akiknek azt üzenjük, hogy nincs rájuk szükség. Gyerekek, akik nem azt érzik, hogy foglalkozni akarunk velük, hanem azt, hogy a társadalom nem tud velük mit kezdeni. Segítségre, gyermekvédelmi támogatásra, pszichológiai támogatásra van szükségük és nem büntetésre.

Az UNICEF Magyar Bizottsága bízik abban, hogy a gyermekek joggal gyerekek és ezért azután megengedhetik maguknak azt, hogy ha elkövetnek valamilyen büntetendő cselekményt akkor a következmény nem a bűnösség kimondása, hanem a segítség és a társadalomba való visszailleszkedés segítése lesz.

Kérjük a döntéshozókat, és mindazokat akiknek most lehetőségük van arra, hogy a Büntető Törvénykönyv vitájában hallassák a hangjukat, álljanak ki a gyerekek mellett.