De mitől válik gyermekbaráttá az igazságszolgáltatás?

Egy gyermek számos eljárási pozícióban megjelenhet az igazságszolgáltatásban, akár áldozatról, sértettről, tanúról, veszélyeztetett vagy családból kiemelt gyermekről akár egy büntetendő cselekmény elkövetőjéről van szó. Magyarországon évente több mint százezer gyerek kerül valamilyen formában kapcsolatba hivatalos szervekkel, hatóságokkal, jogalkalmazókkal: magával az igazságszolgáltatási rendszerrel, amelyben a jelenlegi jogszabályi környezet alapvetően biztosítja azokat a jogokat, a melyekre a nemzetközi elvárások is fókuszálnak, így rendezi a képviselet, a tájékoztatás, a meghallgatás szabályait és biztosítja a véleménynyilvánítás jogának érvényesülését is.

Veronica Yates, a Gyermekjogi Információs Hálózat (CRIN) igazgatója szerint a gyermekbarát igazságszolgáltatásnak nem csak abból kell állnia, hogy szebbé tesszük a fiatalok fogva tartási körülményeit. Nem elég csak gyermekbarát kihallgató szobákat kialakítani, meg kellene végre érteni, hogy miért megy egyre lejjebb világszerte a büntethetőségi korhatár, annak ellenére, hogy a bűnelkövetések száma nem nő ebben a korosztályban. És persze feltárni az idáig vezető okokat, megelőzni a konfliktusokat, kiküszöbölni, hogy a gyerekek bármilyen helyzetben kapcsolatba kényszerüljenek az igazságszolgáltatás rendszerével. „Mert az igazságszolgáltatási rendszer célja a reintegráció helyett még mindig a büntetés, ami óriási károkat okoz nem csak a fiatalkorú elítéltek, de az egész társadalom számára is.” Véleménye szerint a média sematikus témakezelése egyáltalán nem segíti a probléma érdemi megértését, amit gyakran a politikusok bűnbakkereső hozzáállása nehezít még tovább.

Frech Ágnes az Országos Bírósági Hivatal munkatársa kiemelte, hogy a jelenlegi eljárásokkal és szabályozásokkal szemben hosszú távon a Gyermekjogi Egyezmény iránymutatása alapján fontos lenne a fiatalkorúak külön Bíróságának kialakítása, valamint szükséges lenne egy fiatalkorúakra vonatkozó egységes jogszabályrendszer, ahol egymásra épülne az eljárásjog és a büntetőjog. Ez biztosítaná az átjárást, amely most nem létezik a büntetőjogi szankciók és a gyermekvédelem között. „Szeretnénk elérni a bírói szemléletváltást, és a jogszabályi változtatást is, amire hatalmas szükség van. Továbbá fontos lenne, hogy már a nyomozások során olyan hiteles bizonyítékok keletkezzenek, hogy csak nagyon kivételes esetekben kerüljön sor további vallomástételre, mert a kiskorú tanúknak fokozott védelemre van szükségük. Ezt el lehetne érni, ha nyomozási bíró hallgatná ki a 14 év alatti tanúkat, akiknek így nem kellene újra megjelenniük a tárgyalásokon, ezáltal nem traumatizálnánk ismét őket.”

Dr. Herczog Mária az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja videó üzenetében elmondta, hogy az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének négy alapvető cikkelye pontosan kijelöli a gyermekbarát igazságszolgáltatás keretrendszerét. A büntethetőségi korhatár leszállítása kapcsán a legfontosabb kérdés szerinte, hogy vajon képesek vagyunk-e érvényesíteni azt a nagyon fontos gyermekjogi szempontból indokolható kérdést, hogy pedagógiai-gyermekvédelmi- szociálpolitikai megközelítésben ítéljük meg a gyerekkorú elkövetők helyzetét? „Mert elsősorban arra kellene figyelnünk, hogy a gyerekeknek speciális védelemhez van joguk és nyilvánvaló, hogy a büntetőjogi eszközök nem alkalmazhatók sikerességgel, amint ezt nagyon sok kutatás és elemzés bizonyítja. Előítélet és kirekesztés nélkül segíteni kell a gyerekeket abban, hogy az igazságszolgáltatásban való részvétel során diszkriminációmentesen juthassanak az igazság eléréséhez. Olyan igazságszolgáltatási rendszerre van tehát szükségünk, ami hatékony büntetést, gyors eljárást, és az integráció esélyét kínálják a gyerekeknek.”

foto:sxc.hu