Az adat túlmutat a jövedelem alapján meghatározott szegénységnél, szen egyéb tényezőket is figyelembe vesznek. Farkas Zsombor szociálpolitikustól, a Gyerekesély Egyesület tagjától megtudtuk: ha csak a jövedelmet nézzük, a 2–2,2 millió magyar gyermek körülbelül 20-23%-a él szegénységben. Leginkább veszélyeztetettek a három, vagy több gyereket nevelő, illetve egyszülős családok, de nyilvánvalóan ott is nagyobb eséllyel élnek nélkülözésben, ahol nincs foglalkoztatott a háztartásban. Kiterjedtebb a gyermekszegénység a roma családokban is, ezenkívül a lakóhely is meghatározó. Jelenleg 33 hátrányos helyzetű kistérség van hazánkban, ezek jellemzően Észak-Magyarországon, illetve az Alföld északi részén, a Dél-Dunántúl, valamint az Ormánság területén találhatók. Ami pedig a vidék és város közti különbséget illeti: míg a nyugat-európai országokban a szegénység a nagyvárosokban koncentrálódik, nálunk ez inkább falusi jelenség. A nélkülöző gyermekek körülbelül kétharmada vidéken él.
Nagy probléma, hogy a szegénység öröklődik. „Természetesen nem arról van szó, hogy ezekben a hátrányos helyzetű családokban a szülők nem szeretik a gyerekeiket, ám az alacsony iskolai végzettség, tartós munkanélküliség miatt képtelenek őket támogatni” – mondta Farkas Zsombor, és hozzátette: „Akadnak persze néhányan, akiknek sikerül kitörniük a nélkülözésből, vannak roma-, illetve szegénytelepről származó egyetemisták, értelmiségiek, de ez nem gyakori. Ha nem avatkozunk be központi, szociálpolitikai eszközökkel, vagy Európai Uniós programokkal, akkor a helyzet nem fog javulni. Amit a gyermek nem kap meg otthon a szülőtől, azt állami beavatkozással – ha lehet – pótolni kell”.
Tovább a teljes írásra (vg.hu)
foto: sxc.hu