Az idő telik, a kétségbeesés nő, és miközben a fórumok és barátnők jó tanácsainak sűrűjében tévelyeg, az anya egyre fáradtabbá és tanácstalanabbá válik. Magyarország első éjjel-nappal hívható Babavonalát e szükség hívta életre. Pászka Petrával, a Babavonal alapítójával beszélgettem.
Miért tartottad fontosnak a Babavonal létrehozását?
A Babavonal személyes tapasztalatból táplálkozik. Bár nagyon jó a védőnőm, elképesztően hosszúnak tűntek a hétvégék az első gyerekem születésének idején. Rózsaszín álmokkal indultam neki az anyaságnak, hiszen az egész világ azt sugallja, hogy megszületik egy baba és onnantól kezdve minden illatossá és pihe puhává válik. Nos, ehhez képest rengeteg váratlan félelem tört rám és nagyon sok olyan aggodalom és kérdés, amivel korábban nem szembesültem. Amikor már stopperrel vártam a hétfő reggelt, hogy megkérdezhessek valamit a védőnőtől, akkor kezdett bennem körvonalazódni, hogy milyen jó lenne, ha lenne egy szakember, akitől bármikor kérdezhetnék. Ilyen helyzetben minden anya a barátnőihez fordul, vagy fórumokat kezd böngészni, de ahány gyerek, annyi féle, és ilyenkor csak egy hiteles vélemény tudja megnyugtatni az aggódó szülőt. Úgy gondoltam, jó lenne, ha a többi anyának meglenne az a segítség, amire érdemes támaszkodni.
Hogyan működik a Babavonal?
Bár 6 éves korig, az iskolába kerülésig ajánlunk segítséget, leggyakrabban az első életévében járó babák családjai, elsősorban az első gyermekesek hívnak minket. A Babavonal oldalán regisztrációt követően egy maximum egy évig terjedő időszakot vásárolhat meg a szülő, ami alatt éjjel-nappal, korlátlanul hívhatja a telefonvonalat. Szeretnénk, ha hosszabb távú kapcsolatok alakulnának ki a tanácsadók és a családok között, ezért első alkalommal egy közel negyven kérdésből álló felméréssel készítünk egy úgynevezett „baba adatlapot” a felületen, amit aztán a védőnők bővítenek, hogy mikor-milyen problémával kapcsolatban, milyen tanácsokkal szolgáltak, ezáltal az összetettebb családi kérdéseket is hatékonyan tudjuk kezelni.
Kik fordulnak hozzátok tanácsért?
Egy éve indultunk, azóta számos család megfordult már a rendszerben. Változó az összetételük, de főként budapesti és első gyermekes családok. Úgy jellemezném őket, hogy ők a „biztonságra törekvő szülők”, akiknél a légzésfigyelő beszerzése körülbelül egy kategóriába esik a Babavonallal. De azt tapasztaltam, hogy alapvetően az anya természete határozza meg, hogy hozzánk fordul-e vagy sem. Mivel itt nem alakul ki személyes kapcsolat, az anyán múlik, hogy bizalommal tud-e lenni irányunkban. Akad, aki azért telefonál, mert nem elégedett a védőnőjével, de azért ez nem jellemző. Mi egyfajta kiegészítést akarunk nyújtani a védőnői rendszer mellett, nem pedig konkurenciaként funkcionálni, éppen ezért a Babavonal indulását a Magyar Védőnők Egyesülete is támogatta.
Milyen típusú problémákkal fordulnak hozzátok a leggyakrabban?
Sokszor nem is a babával kapcsolatban merülnek fel problémák, hanem az anyai lélek szorul támogatásra. Jelenleg két védőnővel dolgozunk, de jó lenne más szakembereket is bevonni, elsősorban pszichológusokat, mert amikor már felmerül a gyanú, hogy valójában nem is a babával kapcsolatos gondokról van szó, hanem inkább gyermekágyi depresszióról beszélgetünk, muszáj más szakemberhez irányítanunk a hozzánk fordulókat.
Eltekintve egyébként a speciális esetektől, leggyakrabban általános problémákkal keresnek minket, mint például az alvással vagy a szoptatással kapcsolatos aggodalmak. Később pedig a mozgásfejlődés tartja izgalomban az anyákat és természetesen az éjszakai ébredések.
Határterületet képeznek azok a kérdések, amik egészségügyi –jellegűek, például, hogy itt pöttyös, vagy lázas és hányt a kicsi. Ezeket telefonon nem tudjuk kezelni, még akkor sem, ha később mondjuk sikerülne egy gyermekorvossal együtt dolgozni, mert ilyen tanácsokat nem adhatunk. Ebben az esetben viszont abban tudunk segíteni, míg a család eljut az ügyeletre vagy orvoshoz, hogyan lehet csillapítani a baba lázát vagy gondoskodni róla, hogy ne száradjon ki. Illetve a területi ellátottsággal kapcsolatban például, hogy nyaralás közben hol találják meg az ügyeletet, hova és kihez kell fordulni.
Mit gondolsz, mennyire sikerül a szülőket felkészíteni a gyermekvállalásra?
Ez egy jó kérdés. Szerintem elég képmutató a világ a gyermekvállalás szempontjából. Amikor megszületik egy baba, mindenki rád borul, azt érzed, hogy most neked nagyon-nagyon boldognak kell lenned, hiszen ez az elvárás. És az is vagy, miközben a feje tetejére áll minden körülötted. Sajog a melled, a gátsebed, azt se tudod hirtelen hova légy. Kilépsz a kórházból és rád tör az űr, hogy most akkor hogyan tovább, mit kezdjek ezzel a kicsivel. Mert a nők fantáziája általában a szülésig terjed, hiszen ez az a feladat, amit valahogy abszolválni kell, és akkor majd valami történik utána. De amíg nincs a kezedben a gyerek, nem tudod elképzelni, mi következik utána. És hiába olvasol rengeteg könyvet, vagy készülsz fel elméletben az anyaságra, ez egészen másképp működik majd. Azzal pedig, hogy mindent intellektualizálunk, megpróbáljuk szakirodalomból és ésszel végigcsinálni, el is veszik valahol az ösztönösség szerintem, és az az érzés, amit az anyáink zsigerből tudtak.
A napi működésben mi a legnehezebb, amivel nem számoltál az elején?
Egyértelműen az, hogy mi vagyunk az elsők. Nekünk kell kitapasztalni, hogyan kell a szülők bizalmát megszerezni, bevezetni azt a fogalmat az online tanácsadás terén, ami eddig nem létezett. Úttörők vagyunk ilyen szempontból, és minden pozitív és negatív hatást közvetlenül mi érzünk meg elsőként.
Szerencsére olyan esettel még nem találkoztunk, ahol felmerült volna a gyermekbántalmazás problémája, de ez szintén egy olyan terület és kérdéskör, ami megkerülhetetlen és nagyon nehéz a családok bizalmát élvezve ezen a téren eleget tenni a jelzési kötelezettségnek is.
És talán a legmeghatározóbb, hogy lelkiismereti kérdéssé vált az árkategóriák kialakítása. Az induláskor prémium szolgáltatásként terveztük meg a Babavonalat, de elég gyorsan rájöttem, hogy képtelen vagyok elviselni a tudatot, hogy emberek azért szorulnak ki a rendszerből, mert nem tehetik meg, hogy megfizessék a segítséget. Ezért mérsékeltük az árakat és folyamatosan keressük a lehetőséget, partneri kapcsolatokat, hogy minél több rászoruló család számára nyújthassunk hiteles és könnyen elérhető segítséget.
Bár a Babavonal nem külföldi példa alapján jött létre, számos országban bevett szolgáltatásként üzemelnek évek óta a családokat segítő, ingyenes online és telefonos szolgáltatások.
Talán a legrégebbi és legkiterjedtebb szolgáltatást az ausztrál kormány forródrótjai nyújtják, amik a gyermektervezéstől elkezdve gyermekvédelmi kérdésekben, szakmai területeken, jogi és a mindennapos ügyintézési problémákban is segítenek a családoknak. Több külön segélyvonal üzemel emellett a gyermek és családon belüli erőszakban érintett szülők és gyerekek, valamint a krízisterhesek számára. Az ausztrál Szülői segélyvonal 2011-es beszámolójából kiderült, hogy az ausztrál segélyvonalat 85 százalékban 40 év körüli nők keresik meg. Az 1996-ban indult szolgáltatás segítségét alakulása óta főként pszichológiai kérdésekben keresik meg, a családon belüli viszonyokra, kapcsolatokra, konfliktusokra és azok megoldásaira fókuszálva. Emellett gyakoriak még a kifejezetten jogi kérdések, gyermek elhelyezési és gyermekjóléti problémák és itt már megjelennek a gyermekbántalmazáshoz kapcsolódó hívások is.
„Akkor vagy igazán erős, ha képes vagy rá, hogy segítséget kérj!” – tartja az Egyesült Államokban működő Országos Szülői segélyvonal mottója. A szervezet nemcsak telefonos, hanem azonnali online segítséget is kínál a szülők számára. Már a bevezetőjükben is kiemelik, hogy a segélyvonal munkatársai tisztában vannak vele, milyen nehéz megfelelni a nap 24 óráját kitevő szülői szerepnek. Éppen ezért az ingyenesen működő telefonos szolgáltatást az érzelmi problémák átbeszélésén túl gyakorlati tanácsadásra is ajánlják.