A felsorolást sajnos még lehetne folytatni, az internetes zaklatás amerikai halálos áldozatainak például külön honlapja is van, amely a társadalom figyelmét szeretné felhívni a jelenségre és a cselekvés szükségességére a további tragédiák megakadályozása érdekében. A magyar online sajtó is többször beszámolt már az internetes zaklatás hatásairól. Sajnos az egyik ilyen cikkre érkezett hozzászólások jól példázzák azt az elterjedt és leegyszerűsítő hozzáállást, ami végső soron tragédiákhoz is vezet. Ez a téves hozzáállás röviden az, hogy „aki hülye, haljon meg”. Nemzetközi kutatáshoz csatlakozva Magyarországon is megjelent egy felmérés, ami vizsgálja az áldozattá válás kockázatát és – többek között – cáfolja a leegyszerűsítő és káros hozzáállást. Az „EU Kids online” magyar kutatás második részéből pedig kiderül, hogy az internetes zaklatás szerencsére nem annyira elterjedt hazánkban. Azonban aggodalomra ad okot, hogy akiket személyesen zaklatnak kortársaik, azokat nagy valószínűséggel online is piszkálják, és hogy ez ”a csonka családban élőket, illetve az alacsonyabb iskolai végzettségűeket inkább érinti”, tehát azokat a gyerekeket, akik már amúgy is hátrányos helyzetűek, esetleg veszélyeztetettek.
Az internet, a közösségi oldalak és a mobil alkalmazások a gyerekek mindennapi életébe történő beépülésével új „tér” nyílt egymás piszkálására, zaklatására, megfélemlítésére, kigúnyolására, kiközösítésére (is). Ráadásul ebből az online térből nincs menekvés, az internet mindent behálóz, egyetlen kattintás elég ahhoz, hogy a rosszakaró akár emberek tömegeihez eljuttassa a kiszemelt áldozatnak írt gúnyolódásait, fenyegetéseit. A tágabb társadalom és a felnőttek, beleértve a szülőket és a tanárokat is hajlamosak nem megérteni a jelenség mélységét és szörnyűségét, hiszen nekik még „csak” a klasszikus „szemtől szemben” történő zaklatással kellett fiatalon megküzdeniük, amiből a helyszín elhagyásával el lehetett menekülni. Gyermekeik azonban már akár napi szinten is kaphatnak becsmérlő szavakat, fenyegetéseket ismerőseiktől, vagy ismeretlenektől az interneten, a zaklatás folyamatos, nehéz elkerülni. Ez hosszú távon önbizalomvesztéshez, kedvetlenséghez, depresszióhoz, kiábránduláshoz, elmagányosodáshoz, önértékelési zavarokhoz, szorongáshoz, vagy más lelki problémákhoz vezethet és szélsőséges esetben a folyamatos piszkálás öngyilkosságba is kergetheti a tinédzsereket. Főleg azért történhet meg ez, mert a gyerekek nem tudnak, vagy nem mernek idejében segítséget kérni, sokszor azért mert nincs kitől, vagy nem tudják, hogy kihez fordulhatnának, esetleg „cikinek” érzik, hogy egyedül nem tudnak megküzdeni problémáikkal, hiszen látják, hogy másoknak sikerül és ezt kortársaik „az orruk alá is dörgölik”, önértékelésük így még inkább csökken.
A NMHH már említett kutatása alapján, itthon „az internetes zaklatások helyszínei nagyrészt a közösségi oldalak (iwiw, MyVIP, Facebook) és az azonnali üzenetküldők (pl. MSN, Skype). 49-49%-a azoknak, akik interneten (is) éltek át ilyen jellegű zaklatást említette meg ezt a két alkalmazást, mint a zaklatás „helyszínét”. A közösségi oldalak használata mellett hazánkban is növekszik a zaklatásokról elhíresült ask.fm népszerűsége. Itt a regisztrált, többnyire igen fiatal felhasználóktól kérdezhet bárki bármit. Egy pörgős profilra naponta nem ritka, hogy akár 10-100 kérdés, hozzászólás is érkezik. Többek között ilyenek is:
„Nem vagy szép, ne hidd el azoknak, akik ezt mondják.”
„Igénytelen vagy.”
„Menthetetlen a te fajtád.”
„Megkereslek és megerőszakollak.”
„Verjétek már jól el ezt a ****-t.”
„Én a helyedben már rég megöltem volna magam.”
Felnőtt fejjel is meghökkentő ez a rendszeres és kíméletlen durvaság, egy érzékenyebb tinédzsernek, akinek önértékelése éppen fejlődésben van, aki nem kér és nem kap segítséget, belátható, hogy akár hosszabb távú sérüléseket is okozhatnak a becsmérlő mondatok, főként ha személyesen is folytatódik a zaklatás. Magyarországon is foglalkozni kell a jelenséggel, mielőtt az tovább terjedne. Fontos a megelőzés, azaz a gyerekek tájékoztatása a veszélyekkel kapcsolatban, illetve a segítségnyújtás, amennyiben a zaklatás már bekövetkezett, vagy esetleg rendszeressé vált.
Ha online zaklatás ért, bejelentést lehet tenni itt: „zaklatásnak minősül, ha önt vagy gyermekét akarta ellenére rendszeresen, erőszakosan háborgatják, megfélemlítik, magánéletébe beavatkoznak”.
Angol nyelvű videó az internetes zaklatásról és kezeléséről fiataloknak:
http://www.youtube.com/watch?v=-5PZ_Bh-M6o
Cikkünk a „19 akciónap a gyermekek és fiatalok elleni erőszak megelőzéséért" c. kampány részeként jelent meg. Egyesületünk a Women's World Summit Alapítvány nemzetközi mozgalmához csatlakozva november 1-19. között minden nap a megadott nemzetközi tematika mentén dolgoz fel, főként hazai vonatkozású anyagokat.