Székely László az Alapvető Jogok Biztosa köszöntőjében elmondta, nem most kezdődik a két szervezet együttműködése, de céljuk eddig és továbbra is a gyerekjogok hazai helyzetének optimalizálása. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye 1989-ben született, eddig 190 ország csatlakozott hozzá, ezzel ez a leguniverzálisabb dokumentum, ami a gyerekek alapvető jogait fogalmazza meg és biztosítja. 25 éves az egyezmény, és ahogy Székely László fogalmazott, „a gyerekjogok kinőttek a gyerekkorból”. Hivatala is prioritásként kezeli a gyermeki jogok védelmét, preventív és proaktív célzott vizsgálatokkal, amire jelenleg – gyermekvédelemi, gyermekjóléti rendszer átalakulása és a szakellátás intézeti ellátásainak kiszervezése okán – nagy szükség van. A gyerekjogoknak külön honlapot indítottak, mostantól pedig a hivatal panaszirodáján az UNICEF gyermekjogi sarka várja az érdeklődőket. Az UNICEF-fel a lehető legteljesebb információ-cserére törekszenek, és további rendezvényeket terveznek – tette hozzá az ombudsman.
Az UNICEF Magyar Bizottságának elnöke, Danks Emese bemutatta az UNICEF éves jelentését a világ gyermekeinek helyzetéről. Ez a kutatás 30 éve minden évben megismétlődik, az elmúlt két évben a városokban élő és a fogyatékkal élő gyerekek helyzete állt a fókuszban. Idén, a Gyermekjogi Egyezmény évfordulóján azt vizsgálták, milyen változást hozott a gyerekek életminőségében. Bár több területen sikerült komoly eredményeket elérni – pl. 1990 óta majdnem a felére csökkent az 5 éven aluli gyerekek halandósága – vannak még olyan mutatók, amik nem festenek túl jó képet: Földünkön a lánygyerekek 11%-ának férjhez kell menni 15 éves kora előtt, és sajnos a bántalmazás, elhanyagolás mértéke sem csökkent kellőképpen.
A magyarországi helyzet ennél azért kedvezőbben alakult, az elmúlt 25 évben 65%-kal csökkent az 5 éven aluli gyermekek halandósága, a gyerekek körében szinte teljesnek mondható az immunizáció és az anyakönyvezettség. Ugyanakkor – emelte ki Danks Emese - nagy területi eltérések mutatkoznak hazánkban: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében születéskor 1000-ből 7 gyermek veszti életét, Budapesten ugyanakkor négy. A környező országokhoz képest azonban van hová fejlődnünk, nálunk négyszer annyi anya veszti életét szülés közben, mint szomszédainknál.
Az AJBH-val való együttműködés azért is örömteli, mert így a hiányos adatok könnyebben számon kérhetők. Sajnos Magyarországon is kulcsfontosságú adatok hiányoznak a gyerekekről, pl. a családon belüli erőszak, a gyermekbántalmazás, a gyerekmunka kérdésében.
Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségének jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes a roma gyerekek sajátos csapdahelyzetére hívta fel a figyelmet. A szegénység csapdájában élők rossz gazdasági helyzetük mellett is több gyereket vállalnak, ez pedig nem feltétlenül felelőtlenség részükről, sokkal inkább egy olyan stratégia, amivel a létbizonytalanságban is megtalálhatják életük értelmét. A cigány gyerekek helyzete tovább romlik azáltal, hogy családjaikban magas a munkanélküliség aránya, ami az alacsony iskolai végzettséggel áll összefüggésben. Az iskolai teljesítmény általában tükrözi a családi viszonyokat, e gyerekek esetében viszont alacsony társadalmi státusú, az országnak gyakran igen rossz gazdasági helyzetű térségeiben tömörülő családi háttérrel szembesülünk. A bajt tovább tetézik a rendszerszintű hátrányok – ilyen a lakóhely is, ill. a munkahelyi, iskolai diszkrimináció, előítéletesség, az iskolákban alkalmazott nem megfelelő pedagógiai módszerek. Mindezek egy egyre lejjebb gyűrűző spirálba vonják hazánk roma lakosságát. A problémák megoldásához külső, jól átgondolt segítségre van szükség. A most hivatalossá vált együttműködés itt abban segíthet, hogy feltárja, vizsgálja és értelmezi a helyzetet – fejezte ki elvárásait az együttműködéssel kapcsolatban Szalayné Sándor Erzsébet.
Az UNICEF most megjelent „Gyerekek helyzete a világban
Kép forrása: unicef.hu