Az ombudsman szerint alapjogi szempontból aggályos, hogy az óvodák elutasítják az olyan gyermekek felvételét, akik nem kapták meg a kötelező védőoltásokat. Az óvodák egy módszertani levél alapján utasítják el a hároméves kort betöltött gyermekek felvételét a védőoltások hiánya miatt – ez egy panaszbeadványból jutott Székely László, az Alapvető Jogok Biztosának tudomására. 

Biztos, hogy a jövő évi büdzsé sem a szegények, a legalacsonyabb jövedelmű gyermekes családok költségvetése - állítja a Gyermekesély Közhasznú Egyesület. Velük együtt 16 civil szervezet készített elemzést az állam 2017-es pénzügyi terveiről, többségük valamennyi szakterületen azt állapította meg: a kormány nem csökkenti, hanem éppenséggel emeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Magyarországi civil szervezek másodszor fogalmaztak meg ajánlásokat a következő évi költségvetési javaslathoz azokon a területeken, ahol szerintük az állami kiadások várható alakulása rosszabb helyzetet teremt a társadalom egyes csoportjai számára, mint ami pénzügyileg lehetséges lenne. A források rossz újraosztása figyelhető meg a Gyermekesély Közhasznú Egyesület szerint abban, hogy a kormány jövőre megint a magasabb jövedelemmel rendelkező családoknak akar kedvezni a jóléti kiadások jelentős emelésével, elsősorban a családi otthonteremtési kedvezmény és a családi adókedvezmény révén. Ugyanakkor továbbra sem tesz semmit a mindenkit elérő pénzbeli ellátások értékvesztésének megállítására, összességében tehát az állam kevesebbet szán a legalacsonyabb jövedelmű gyerekes családokra, mint 2016-ban.

A civil szervezet a szegény családok anyagi biztonságának megteremtésében fontos szerepet játszó családi pótlék és a gyermekétkeztetés kiadásainak terveit elemezve jutott erre a megállapításra. A jövő évi költségvetés alapján ugyanis az állam 10 százalékkal, majdnem 900 milliárd forinttal többet szán jóléti kiadásokra, mint az idén, mégis jelentősen csökken a szociális, oktatási és egészségügyi költés, a nyugdíjak kifizetése és a munkanélküliség kezelése, a gyermek és ifjúságvédelem részesedése a teljes költségvetéshez viszonyítva. Míg idén e szolgáltatások még 56,9 százalékos darabot hasítottak ki a büdzséből, jövőre már csak a kiadások 54,8 százaléka jut ezekre.

A költségvetési elemzés szerint az állam rövidtávú gondolkodását mutatja, hogy miközben több gyermek megszületésében reménykedik és a csecsemőkhöz kapcsolódó kiadásokat, így a terhességi gyermekágyi segélyt vagy a gyest megemeli, később már nem tartja ennyire fontosnak a gyermekek felnevelésének segítését, hiszen 8 év után 2017-ben sem tervezi a családi pótlék összegének megemelését, sőt - érzékelve a gyerekszám csökkenését - 3,2 milliárd forinttal kevesebbet irányoz elő erre a kiadásra. Félmilliárddal csökken jövőre a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, vagyis a gyermekszegénység enyhítésére fordított egyik legfontosabb kiadás összege is, magyarán az Orbán-kormánynak nem célja a leginkább leszakadók felemelése.

A civilek emlékeztettek arra is, hogy a legszegényebb gyermekek aránya 2010-2014 között drasztikusan emelkedett, elérte a 380 ezer főt, és a következő év minimális csökkenése ellenére alig javult a helyzet. Közülük 123 ezren a legsúlyosabb szegénységben nőnek fel. A legrosszabb a helyzet az egyszülős családokban, amelyek 37,5 százaléka, és a három- vagy többgyermekeseknél, ahol 27,6 százalék volt szegény. Ők azok, akiknél minden fillér számít, tehát egyre rosszabbul élnek pusztán annak következtében, hogy az 1,8 millió gyermeket érintő családi pótlék összege ma negyedével kevesebbet ér, mint 2008-ban.

A Gyerekesély Közhasznú Egyesület kiszámolta, hogy ha mindenki, egyformán egynegyedével megemelt összeget kapna, az 75-80 milliárd forinttal emelné az állami kiadásokat. Nemcsak a magas többletkiadás miatt vetik ugyanakkor el ezeket a számításokat, hanem mert a szegénység csökkentéséhez inkább egy differenciált emelés adna megoldást, ezért javasoltak az elemzés készítői a kormánynak és a parlamenti képviselőknek egy olyan családi pótlékemelést, amelyben az egygyermekesek 10 százalékot, a kétgyermekesek 15 százalékot, a három és többgyermekesek pedig gyerekenként 25 százalékot kapnának. A civilek számítása szerint 55 milliárdos többletkiadással járna, hogy az egygyerekesek havi 1200 forinttal, a kétgyerekesek 2000-rel, a nagycsaládosok pedig 4000 ezer forinttal többet kapjanak. A terv szerint ennél többet kellene adni a gyermeküket egyedül nevelőknek és a fogyatékos gyermekkel élőknek.

A családi pótlék, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a gyermekétkeztetés területén javasolt változtatások 100 milliárdos többletkiadására az elemzés szerint ugyanakkor lenne fedezet a jövő évi költségvetésben a sportra szánt pénzek csökkentésével. Ezt nem érezné meg a társadalom, hiszen a mindenkit elérő szabadidős és diáksportra most is csak egymilliárd van betervezve, a források nagy része keveseket megmozgató sportágakra megy el - állapították meg.

Nyolcvanezerrel több gyereken lehetne segíteni

Független szakértőknek nyilvánosan kellene vizsgálni minden, a gyöngyösi kisgyerek tragédiájához hasonló és kirívó esetet azért, hogy kiderüljön, hol vannak a rendszerben olyan lyukak, ami miatt túl későn derül ki a baj, vagy nincs megfelelő segítség - mondta a Mediaworks megyei lapjai központi szerkesztőségének Herczog Mária. A jobb körülmények között élő családoknál, ha bajt látnak is, nehezebben avatkoznak be a segítők. A gyermekjóléti rendszerben sok a feszültség.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa már 2011-ben számos olyan problémát nevesített, amely visszaköszön idén is. Ismét téma a nők esélyegyenlőségének hiánya, a gyűlölet-bűncselekményekkel és a családon belüli erőszakkal szembeni erőtlen állami kiállás vagy a romák diszkriminációja. Ezzel együtt most már a menekülőkkel szembeni durva állami fellépés számít a legégetőbb hazai emberi jogi problémának. A 221 Magyarországnak címzett ajánlásból 37 foglalkozik a témával.

Magyarországon nem kerülne túl sokba a mélyszegénység felszámolása, de világviszonylatban komoly erőfeszítéseket kellene tenni ennek érdekében az ILO szerint. Magyarországon 17 millió dollárból, vagyis körülbelül 3,5 milliárd forintból fel lehetne számolni a mélyszegénységet – derült ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kutatásából.

Kiemeli a gyerek felelősségét, és elvileg segítene egy létező társadalmi problémán a Polgári törvénykönyv módosítása. Gyakorlatilag alig várható változás, ám van szakember, aki állítja, hogy a kormány logikátlanul lép, felmondja az európai konszenzust, és egymás ellen fordítja a generációkat. Ismét változna a Polgári törvénykönyv (Ptk.), két új passzus erősítené meg a szülőtartás 2013-ban bevezetett intézményét, amely azt az Alaptörvényben szereplő, de már előtte is ismert általános elvet emelte a törvénybe, hogy nem csak a szülőnek kötelessége eltartani a gyerekét, hanem fordítva is így van.

Az elmúlt évtizedekben tömegesen küldték kisegítő iskolákba a roma fiatalokat a pedagógiai szakszolgálatok, mondván, hogy értelmi fogyatékosok, pedig egy részük egyáltalán nem az. Ezt idén márciustól már bírósági ítélet is kimondja. A fogyatékosnak mondott gyerekeknek kevesebbet tanítanak az iskolában, nem feltétlen tanulhatnak tovább ott, ahol akarnak, nagy eséllyel pedig felnőttkorukra munkanélküli lesz belőlük. A szüleiknek pedig jórészt fogalmuk sincs, mi történik a gyerekükkel.