Életbe lépett az a nemzetközi szerződés, aminek értelmében az emberi jogaikban sértett gyerekek az ENSZ-hez fordulhatnak.

Milyen intézkedésekkel küzdhetünk legeredményesebben a gyermekekkel szembeni erőszak ellen? Milyen főbb kihívásokkal szembesülnek a nemzeti gyermekvédelmi rendszerek? Hogyan támogathatja az Unió ezeket a rendszereket? E kérdésekre választ keresve az Európai Bizottság nyilvános online konzultációt indított, hogy segítse a tagállamokat az integrált és eredményes gyermekvédelmi rendszerek kialakításában.

Csatlakozva 14 nemzetközi szervezet kezdeményezéséhez, a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület, az Eurochild tagszervezete is felkérte az országgyűlési képviselőjelölteket és az induló politikai pártokat: legyenek a gyermeki jogok szószólói és védelmezői.

Kiből lehet hétköznapi hős? A kezdeményezés szerint bárki azzá válhat, a recept egyszerű: bátorság, figyelmesség és segítőkészség kell hozzá, és persze az elhatározás.

"Amikor ugrálok, az olyan, mintha az érzéseim az égbe emelnének. (…) mintha leráznám a kötelékeket, amelyek rögzítették a testemet. (…) a mozgástól kedvem támad madárrá változni."

Egyre több gyereket tanácsolnak el az Egyesült Királyságban az általános iskolákból  a közösséget bomlasztó viselkedése miatt. Az ötéves Harry a tanárnője szerint „a legrosszabb gyerek”, akit valaha is tanított - ez a ő története.

Felkérünk minden országgyűlési képviselőjelöltet, aláírásával vállalja, hogy megválasztása esetén mit tesz majd azért, hogy minden Magyarországon élő gyerek jólléte és örömteli gyermekkora biztosítható legyen.

Az 1940-es évek végi Dublin egyik külvárosi részében a nagyszülők hét unokát nevelnek szegénységben. Elkeseredettségükben úgy döntenek, a két legkisebbet, az iker fiúkat, örökbe adják a család egy régi barátjának, aki Londonban él. Gyerekkönyveket ír, és bár férje nincs, gyerekre vágyik, úgy hívják: Pamela Lyndon Travers. Végül csak az egyik fiút viszi magával, az elsőszülött Camillus-t; bátyja, Anthony Írországban marad, és nélkülöző rokonok nevelik fel.

A két éves kutatás eredményeként jelent meg a szakmai anyag, ami a szerzők szerint nem új alternatív irányzatot, iskolaelméletet kínál, hanem nyitott, alakuló koncepciót, „amely elméleti szempontokat ad, de az iskolai gyakorlatok tapasztalatainak értelmezésével, és így segítséget jelenthet az intézményeknek saját gyakorlatuk, céljaik értelmezéséhez”.