Naoki Higashida 1992-ben született, autizmussal és súlyos beszédfogyatékossággal él. Egészen addig, amíg édesanyja egy "kartonbillentyűzet" segítségével meg nem tanította kommunikálni, elszigetelve élt a külvilágtól. 13 évesen aztán könyvet írt önmagáról, az autizmusáról, a gyakran ismételt kérdésekre rövid válaszokat adva, így megtudhatjuk, miért hajtogatja ugyanazokat a kérdéseket, miért beszél furán, vagy éppen, miért ugrál?
"Hihetetlen érzés volt! Aki nem tud beszélni, képtelen másokkal megosztani érzéseit és gondolatait. Olyan ez, mintha játék babaként egész életét elszigeteltségben, álmok és remények nélkül töltené. Persze hosszú idő telt el, mire elkezdhettem önállóan írásos szöveg segítségével kommunikálni, de azon az első napon, ahogy anyukám a kezébe fogta író kezemet, újfajta kapcsolatba kerültem a világgal."
Írásával betekintést nyerhetünk egy más világba, és az ő narratíváján keresztül szemlélhetjük az élet egyszerűnek tűnő jelenségeit. Bár több kritika is megfogalmazódott a helyenként általánosító leírások, illetve édesanyja alkotói közreműködése miatt, mindenképpen értékes, izgalmas és tanulságos olvasmány.
A könyvből részlet itt olvasható.
Naoki Higashida: Hát ezért ugrálok. Egy fiú hangja az autizmus csöndjéből.
A könyvből részlet itt olvasható.
Naoki Higashida: Hát ezért ugrálok. Egy fiú hangja az autizmus csöndjéből.
Park Könyvkiadó, 2014.