A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek és fiatal felnőttek száma 2007 óta folyamatos növekedést mutat. 2010-hez képest számuk több mint kétezer fővel nőtt. 2018-ban összesen 23.534 ellátottat tartottak nyilván, akiknek 64 százaléka, tehát majdnem tizenötezer gyerek nevelkedik nevelőszülőknél, a többiek pedig gyermekotthonban. A Civil Rádió 117 perc című műsorában február 21-én Molnár László gyermekvédelmi szakembert, a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) egykori igazgatóját, a Család, Gyermek, Ifjúság Közhasznú Egyesület alelnökét kérdezték arról, hogy milyen állapotban van a gyermekvédelmi szakellátás egyik legfontosabb területe, a nevelőszülői hálózat.- Retorikai szinten egy nagyon jeles tevékenységről van szó, de sajnos a társadalmi megbecsültsége a nevelőszülői munkavégzésnek igencsak alacsony – mondta a műsorvezető, Szabó András erre irányuló kérdésére Molnár László. - Olyan nyilatkozatokat hallunk mostanában állami részről, hogy kétmilliárd forintot fordítottak 2019-ben a nevelőszülői ellátás fejlesztésére. Ez azonban politikai kommunikáció, és ebből kellene valahogy rájönnünk arra, hogy hol van ez a pénz. Én azt gondolom, hogy nagy valószínűséggel a „Befogadlak” elnevezésű nevelőszülői kampányra ment el ez az összeg, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma által 2017-ben életre hívott Képesített Nevelőszülő Képzés Központi Oktatási Programjára (röviden KOP), illetve a továbbképzés fejlesztésére.
Mindez azonban úgy tűnik, hogy nem segített napi szinten a nevelőszülők helyzetén. A korábbi ombudsman, Székely László egy konkrét vizsgálat kapcsán megállapította, hogy 2008 óta változatlan a nevelési díj, amit a nevelőszülők a gondozott gyermek után kapnak. Emiatt egy alkotmányos visszásság áll fenn, hiszen ezzel a gondozott gyereknek a gondozáshoz, védelemhez fűződő joga sérül.
- Sok nevelőszülő szinte a határán van a vállalható gyerekszámnak, nyolc vagy még több gyermeket fogadnak, akiknek a nevelése nagyon kemény munka. Pláne, hogy sok traumatizált gyerek érkezik a családokhoz, akiknek segíteni egyáltalán nem könnyű. A nevelőszülők nem csekély része saját pénzügyi forrásait éli fel, és így biztosítja a gyerekek ellátását. Az alapdíj a kötelező legkisebb minimálbér húsz százaléka, ami lássuk be, komolytalan összeg. Ha speciális, különleges szükségletű a gyerek, akkor valamennyivel magasabb ez az összeg, de korántsem annyival, mint ami a tényleges költség lenne egy ilyen gyermek ellátásának. A közösségi médiában nemrég az egyik nevelőszülő bejegyzése arról szólt, hogy neki az az alapdíja pillanatnyilag 112.000 Ft. Ez az összeg fogja majd a nyugdíjalapját képezni. Ez lenne tehát a társadalmi megbecsültség?
Arra a kérdésre, hogy kapnak-e segítséget valamilyen más módon a nevelőszülők Molnár László azt mondta, hogy nagyon jól működő nevelőszülői, nem formális kapcsolatok alakultak ki egy-egy településen, vagy kisebb városrészekben. A nevelőszülők tehát segítik egymást. Ez a segítség részben szupervízió jellegű, azaz megbeszélik egymással a problémáikat, másrészt sokszor elcserélik a különböző korosztályú gyerekek kinőtt ruháit, és az sem ritka, hogy az autóval rendelkező nevelőszülő viszi a környékről óvodába, iskolába más nevelőszülők gyerekeit.
- Az informális kapcsolatok szerencsére jól működnek, ehhez nem is kell az államnak asszisztálnia, itt nem erről van szó. Gondoljunk azonban azokra az esetekre, amikor az egyik gyereknek például kell egy speciális szemüveg, vagy egy hallókészülék. Ezek nagyjából 60.000 - 120.000 forint közötti kiadást jelentenek. Vagy mondjuk a megyeszékhelyre kéthetente be kell vinni szakvizsgálatra, kontrollra a gyereket. Ezekre a kiadásokra egy nevelőszülőnek egészen egyszerűen nincs meg a fedezete.
A műsorvezető és a szakember is egyetértettek abban, hogy a nevelőszülőség ma Magyarországon a gyermekvédelmi szakellátás legfontosabb intézménye, hiszen a gyerekek nagy tömegét ezek az emberek védik meg, és biztosítanak számukra otthont az intézeti ellátás helyett, ahol lényegesen rosszabb lenne a helyzetük.
- A nevelőszülőség egy csodálatos szakma, ami sokszor a gyerekek megmentéséről is szól. Sokkal jobbak a felnőttkori életesélyei ugyanis annak a gyereknek, aki egy nevelőcsaládban nevelkedik, mint annak, aki egy gyerekotthonban.
Éppen ezért érdemelnék meg a nevelőszülők azt a megbecsülést, mint bármelyik más munkavállaló is ebben az országban, és kiszámíthatóbb egzisztenciális jövőt kellene számukra biztosítani, hiszen rendkívül fontos tevékenységet végeznek.
A műsor visszahallgatható két hétig a Civil Rádió archívumában: https://kronika.civilradio.hu/archivum/
Ezt követően pedig ezen a linken is: https://anchor.fm/117-perc/episodes/Vita-a-nevelszlk-illetmnynek-krdsben-eb0hf4?fbclid=IwAR0sWIHx1HdQc5M_7BuTzP3O68K8nMQOQGTGm3Z_a_PHKXleqmh41pXiUpA
Fotó: freeimages.com