A műsor 2023. október 16-i adásában dr. Herczog Mária gyermekvédelmi szakembert többek között arról is kérdezték, hogy mik állhatnak a mostanában napvilágot látott tragikus történetek mögött. Azt mondta, hogy a dolog egyik része, hogy ilyen dolgok sajnos bármelyik családban előfordulhatnak, speciális együttállások esetén.

- A másik pedig, amiről sokszor beszélünk, de nem elégszer, hogy a nevelőszülők sem a felkészítésük, sem a támogatásuk során nem kapnak elég segítséget ahhoz, hogy megfelelően tudják a náluk élő gyerekeket támogatni, illetve a nevelésüket, gondozásukat ellátni. Sokan elfelejtik, hogy a nevelőszülőhöz helyezett gyerekek általában nagyon traumatikus háttérből érkeznek. Olyan családokból, ahol már számos nehézséggel kellett megküzdeniük, és a gyerekeket korábban is érték mindenféle megpróbáltatások. Ahhoz, hogy a nevelőszülő jól tudja végezni a dolgát, minden feltételnek teljesülnie kellene. Tehát azon túl, hogy ő jól felkészített és motivált, és alkalmas erre a feladatra, háttérszolgáltatásokra és segítőkre lenne szükség, amelyek és akik a gyereket és őt is támogatják, de ezek általában hiányoznak.

A műsorvezetőknek arra a kérdésére, hogy kik azok, akik ellenőrzik a nevelőszülők alkalmasságát, és adott esetben menet közben segítik is őket, azt válaszolta, hogy a nevelőszülői felkészítő programok, így például a FIKSz program is, nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a felkészítés során a csoport, amiben tanul a nevelőszülő, és az egy nevelőszülőből és egy nevelőszülői tanácsadó szociális munkásból összetevődő csoportvezetők kellő visszajelzést adjanak. Így az együtt töltött hosszú órák alatt sok minden kiderül arról, hogy ki alkalmas erre a feladatra, és ki az, aki kevésbé.

- Ezen túlmenően készül a családról és az életkörülményeikről is egy környezettanulmány. Miután pedig a gyerekeket kihelyezik a nevelőszülőkhöz, a nevelőszülői tanácsadónak rendszeresen látogatnia kell a családot, illetve a gyerekvédelmi gyám ugyancsak látogatja a nevelőszülőt. Tehát elméletileg a keretek biztosítottak ahhoz, hogy a nevelőszülői ellátás jól működjön, de sajnálatos módon elég nagy a fluktuáció azok körében, akik ezt a támogató munkát végzik. Mivel nagyon kevés nevelőszülőnek jelentkező család és személy van, ezért sokszor ezek az elméletben és elvileg létező feltételek nem teljesülnek. Olyanok is bekerülhetnek a rendszerbe, akik nem feltétlenül alkalmasak, vagy jelen állapotukban nem alkalmasak. Előfordul, hogy később kifáradnak, kiégnek, és ezt nem érzékeli az ellátórendszer. A nehéz sorsú gyerekeknek is segítség kellene, hogy be tudjanak illeszkedni. Illetve egy nagyon fontos fázis Magyarországon általában elmarad. Nevezetesen, hogy megnézzük, hogy melyik gyereknek melyik családban volna a legideálisabb helye, mert általában oda helyezik őket, ahol éppen hely van, vagy ahol be tudják fogadni. Ennek egyik következménye az a sok-sok nem szerencsés, időnként pedig tragédiával végződő helyzet, amikről értesülünk a médiából.

A témával kapcsolatban Varró Gabriellát, az SOS Gyermekfalvak kommunikációs szakemberét is megkérdezték, aki elmondta, hogy közel hatezer nevelőszülő van ma Magyarországon, de körülbelül kétezer hiányzik ahhoz, hogy a rendszer jól működjön. Véleménye szerint azért is lenne fontos pótolni a hiányt, mert teljesen másképp nő fel egy gyermek egy 10-12 fős lakásotthonban, mint egy családban. Mekkora bérezés jár a feladatért, miért nem vállalják sokan a nevelőszülőséget, és mivel lehetne az embereket motiválni? Az SOS Gyermekfalvak munkatársa a Reggeliben ezekről is beszélt.

A dr. Herczog Máriával készült beszélgetés megtekinthető ide kattintva.

A Varró Gabriellával készült pedig ide kattintva.

Kép: RTL