A Nyílt Társadalom támogatásával megvalósuló projekthez kapcsolódó egyes konkrét vizsgálatok fókuszában olyan problémakörök, illetve különösen sérülékeny társadalmi csoportokat érintő negatív folyamatok és állami intézkedések állnak, amelyek kapcsán leginkább kimutathatóak az alkotmányos visszásságok a joggyakorlatban. Éppen ezért került a lokális fókusz Szentgotthárd és környékére, ahol az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárása óta, Magyarország legnagyobb elme-szociális intézete működik, melynek révén az intézménytelenítés elméleti és gyakorlati megvalósulását is nyomon követheti a hivatal.

Szajbély Katalin, az AJBH osztályvezetője kiemelte, hogy a szűkös erőforrások miatt a biztosi hivatalhoz érkező állampolgári panaszok és az azokra adott állami, közhatalmi reakciók alapján kívánják vizsgálni és feltérképezni az egyes konkrét válság- tendenciákat. „Mivel a válság veszteseinek köre igen tág, heterogén és változó, nem az érintett személyi kört érdemes meghatározni, hanem sokkal inkább azokat a tipikus szférákat, területeket és szempontokat, ahol a következmények észlelhetőek és a szükséges megoldási javaslatok kibonthatóak.” Ezek alapján három területtel foglalkoznak kiemelten a projekt keretében, „Bűnös szegénység – bűnös másság”, „Tudatos polgár, felelős állam”, és a „Válság környezeti ártalmai és újító alternatívái” felosztásban. Ismételten vizsgálja a hivatal a közterület-használat szigorításával kapcsolatos tendenciákat, a hajléktalanok kriminalizálását és élettereik csökkentésének emberi méltóságot sértő alapjogi problémáit, a gyűlöletbeszéd terjedését, valamint az uzsora-bűncselekmények problémakörét. Figyelmet szentel továbbá a szociális biztonság problémakörének, az öngondoskodás és állami szerepvállalás egyensúlyának vizsgálatán keresztül, elemzi a hatékony adósságkezelés eszközeit, a magáncsőd lehetőségét, valamint a társadalombiztosítási rendszer változásaival kapcsolatban felmerülő eljárási visszásságokat és jogszabályi rendelkezések hiányosságait. Valamint célzottan foglalkozik a környezetvédelmi intézményrendszer létét ls hatékony működését befolyásoló állami intézkedésekkel, például a hulladékkezelés problémakörével, illetve a megújuló energiaforrások magyarországi alkalmazásával kapcsolatos engedélyezési folyamatokkal.

Lápossy Attila, az AJBH jogi főreferense még lát lehetőséget a visszafordulásra, hogy az egzisztenciális kilátástalanság problémáját alkotmányos alternatívákkal kezeljék az állami szervezetek, a jelenlegi célzott szankciókkal szemben, melyek csupán az össztársadalmi türelmetlenséget kívánják felerősíteni, adott társadalmi csoportok megbélyegzése révén. Véleménye szerint a jogalkotás jelenlegi folyamata a stigmatizáció jelenségét erősíti fel, és a státusz vétségek megállapításával a hajléktalanság állapotának kezelésében teljesen összemosódik a segítségnyújtás a szankcionálással, ami hosszú távon legitimált megbélyegzéshez és kirekesztéshez vezet.

Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a fő kérdés, hogy zárt vagy nyitott társadalmat épít-e egy ország? Úgy látja, a hajléktalanokat érintő problémák kezelésében a rendszerváltáskor a rendészeti paradigmát felváltó szociális alapú megközelítést 2010-2011-ben ismét felváltotta a szankciókon alapuló, büntető értelmezés. „Semmilyen jogszabály nem foglalkozik ma azzal, ha valaki nem tudja a lakhatását biztosítani. A szociális ellátórendszer elsősorban az utcán élőket segíti, de a bérlakások rendszerét, a lakáspolitikát még mindig csak kerülgetjük.” Emellett kiemelte, hogy még az életvitelszerű közterületen történő lakhatás fogalmát sem definiálja a szabálysértési törvény megfelelően, így azt eddig még egyszer sem alkalmazták jogszerűen. „Ha egy zárt társadalmat építünk, az előbb-utóbb általános elszegényedéshez és versenyképtelenséghez vezet majd” – zárta gondolatait.

A „válság vesztesei” projekt módszertanát követve az egyes problémakörök során feltárt veszélyek, aggályok mellett a jó gyakorlatok is külön figyelmet kaptak. Ennek keretében ismertette Bakos Péter, a FEANTSA titkára (European Federation of National Organisations Working with the Homeless) az Elsőként lakhatást (Housing first) innovatív megoldási modelljét, melyet az Egyesült Államok mintájára adaptált több európai ország. Az újszerű megközelítés lényege, hogy a rászoruló életében elsőként a lakhatással, hajléktalansággal kapcsolatos problémát kezeli (akár 2 héten belül rendezett körülmények közé kerülhet az ügyfél), majd ezt követően egy 10 fős szakmai csoport foglalkozik az esetleges szenvedély- vagy mentális betegségekkel. A felmérések alapján 70-80 százalékos eredményességgel működik a program az USA-ban, annak ellenére, hogy ott ráadásul jogokon alapuló metódus irányadó, vagyis a programba kerülésnek nincsenek előzetes követelményei, mindenki számára elérhetőek.

Borza Beáta, az AJBH főosztályvezetője szerint a társadalmi szolidaritás felbomlóban van, a klasszikus emberi jogi szemlélet pedig ennek tükrében rendezi át a közjogi, közgondolkodási keretet. „Ugyanakkor fontos látnunk, hogy a félelem indukálja is a társadalmi fejlődést, így az igazi probléma jelenleg, hogy vajon az adekvát kérdést kereső polgárnak képes-e az állam adekvát választ adni?” – fogalmazta meg a konferencia öngondoskodással és állami szerepvállalással foglalkozó szekciójának nyitógondolatát.

Farkas Zsuzsanna, az AJBH jogi főreferense a magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos ombudsmani gyakorlatot ismertette, Pap András László és Dinók Henriett a gyűlölet-bűncselekmények szabályozásának kérdéseit vizsgálták, Kovács Anikó, AJBH osztályvezetője és Garaguly István, az AJBH jogi főreferense pedig a környezetvédelmi és energiapolitikai kihívásokat fogalmazták meg a hivatalos programon belül. A felkért hozzászólok (Boda Zsolt, Védegylet, Fleck Zoltán, egyetemi tanár, Hajdú József, egyetemi tanár, és Vecsei Miklós, a Magyar Máltai szeretetszolgálat alelnöke) mind egyetértettek abban, hogy a jelenlegi válság-kezelésnek komplex megoldásokat, és válaszokat kell megfogalmaznia, amik a tanulságok levonásán és jó gyakorlatok kialakításán keresztül érvényesülhetnek.

Bár a projekt célcsoportját a leggyengébbek és legsérülékenyebb csoportokhoz tartozó személyek köre adja, korlátozott lehetőségek miatt mégsem foglalkozik a gyermekjogokkal külön a hivatal ennek keretében, csupán a fentebb ismertetett krízisterületek kapcsán érintik a 18 év alatti gyermekek és a fiatalok, fiatal felnőttek jogainak érvényesülését. Kérdésünkre Szabó Máté elmondta, hogy a hivatal az elkövetkezendő időszakban is külön projekt keretében foglalkozik majd a gyermekjogokkal, mely terület felelőse Dr. Lux Ágnes, az AJBH munkatársa.