Miközben a négy évesnél fiatalabb gyerekek aránya a legnagyobb az észak-magyarországi térségben, addig ott van a legkevesebb bölcsőde! Mi több, a dél-alföldi térség, ahol a legkisebb a kisgyerekek aránya, a legjobban ellátott terület a bölcsődéket tekintve. A működő bölcsődék ma Magyarországon nemcsak szétszórtan helyezkednek el, de jól láthatóan a bölcsődei szolgáltatás nem követi a helyi valós igényeket. Dunántúlon főleg csak a nagyobb városokban működnek, míg az Alföldön a legtöbb településen van bölcsőde. Észak-Magyarország viszont bölcsődehiányban szenved, holott itt magasabb a kisgyerekek aránya az országos átlagnál. Ezeken a területeken a családi napközi intézménye sem terjedt el, miután ezek zöme fizetős és az itt élők nem tudnák megfizetni ezt a szolgáltatást.

A bölcsődei intézmények és ezzel együtt a férőhelyek száma a rendszerváltozás után radikális csökkenésnek indult, 1990 és 2004 között ez gyakorlatilag megfeleződött. A legnagyobb érveszteséget az jelentette, hogy a munkahelyek által fenntartott bölcsődék sorra megszűntek, újak pedig nem létesültek. Jelenleg Magyarországon kevés bölcsőde van, a legtöbbjük igencsak túlzsúfolt. Átlagosan 5-10 bölcsődés korú gyermek jut egy bölcsődei férőhelyre.

Az NGM-nek a Népesedési Kerekasztal javaslataival kiegészített, Az új Baby Boom, a középosztály gyermekvállalási forradalma címmel megjelent stratégiai vitaanyaga többek közt a nappali gyermekellátó intézmények kapacitásainak bővítésére és azok családbaráttá alakítására tesz javaslatot. Reméljük nem feledkeznek meg Észak-Magyarországról sem, mégha ott talán vékonyabb is a középosztály!

A teljes cikk grafikákkal, itt.