Kevesebb mint 3 négyzetméternyi hely jutna egy bölcsődés gyermeknek, ha az Országgyűlés elfogadná Lázár János, a Fidesz képviselője, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár törvénymódosító javaslatát, amely szerint az engedélyezett férőhelyszám 110 százalékára lehetne duzzasztani a bölcsődések létszámát. A bölcsődei alkalmazottak szakszervezete szerint az indítvány tovább növeli a bölcsődék zsúfoltságát, az államtitkár szerint viszont a lépést költségvetési szempontok és szülői érdekek is indokolttá teszik. - írja a pénzcentrum.hu.
Több gyerek, több pénz - ez a gondolat vezérelte Lázár Jánost a bölcsődei férőhelyek számát érintő törvénymódosításban. Legalábbis ez derül ki a fideszes képviselő leveléből, amelyet a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) felvetéseire írt. Az érdekképviselet június elején levélben fordult az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsághoz, amelyben azt kérte a képviselőktől, hogy ne támogassák Lázár János törvénymódosító indítványát. Az államtitkár képviselőként azt kezdeményezi, hogy a bölcsődékben ellátottak száma a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 110 százaléka lehessen a jelenlegi 100 százalék helyett azzal a kikötéssel, hogy éves átlagban nem haladhatja meg a bölcsődékben jelen lévők létszáma a 100 százalékot.
A módosítást a képviselő azzal indokolja, hogy a nappali, illetve a bentlakásos ellátást nyújtó intézményekben - kivéve a hajléktalanok nappali intézményét - is meghaladhatja az ellátottak száma a férőhelyek 100 százalékát, s a gyermekek napközbeni bölcsődei ellátását nyújtó intézmények fenntartói számára is lehetőséget kell teremteni arra, hogy maximum 10 százalékos létszámemelést hajthassanak végre. Erre a törvénymódosításban írtak szerint azért van szükség, hogy minél több 3 éven aluli gyermek napközbeni ellátása, szakszerű gondozása és nevelése biztosítható legyen.
A BDDSZ szerint viszont a törvénymódosítás azt eredményezi, hogy egy gyermekre 3 négyzetméternél kisebb terület jutna a bölcsődékben. A szakszervezet emlékeztet arra, hogy a bölcsődék 2010-ig 120 százalékos feltöltöttséggel működhettek, ami egészségügyi szempontból a maximum. 2010. január 1-jétől az előző kormány úgy döntött, hogy a továbbiakban a 120 százalékot, illetve a kétévesek csoportjában a 140 százalékot tekinti 100 százaléknak, így kvázi tényleges fejlesztés nélküli csoportlétszám-emelést hajtott végre a bölcsődékben. Ezt a lépést az akkor ellenzékben lévő Fidesz erőteljesen kifogásolta. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az intézkedés körülbelül 5 ezerrel növelte meg a bölcsődei férőhelyek számát.
Lázár János javaslata azt eredményezné, hogy a meglévő 35 450 férőhelyre 38 995 gyermeket lehetne felvenni. A KSH adatai szerint már 2011-ben is jóval több gyermeket vettek fel, mint amennyit lehetett volna: 36 685 volt az ellátottak száma. Ehhez képest is 2300-zal több gyermeket lehetne felvenni a bölcsődékbe, miközben a rendelkezésükre álló terület, illetve a gondozók száma nem növekszik.
A gyermekcsoportok általában 40 négyzetméteresek. Egy gyermekre az építésügyi szabvány szerint 4 négyzetméternyi helynek kellene jutnia, a szaktárca ennek ellenére 2012 januárjától 3 négyzetméterben határozta meg az egy gyermekre eső minimális területigényt. A törvénymódosítás nyomán csoportonként 2 gyermekkel növekedhetne a létszám, ami azt jelentené, hogy a kisebbeknél 14, a két-hároméveseknél pedig 16 gyermek zsúfolódhatna össze egy teremben. Így még a 3 négyzetméternyi terület sem jönne ki gyermekenként.
Lázár Jánosnak a szakszervezet felvetéseire írt leveléből kiderül: a törvénymódosítás oka nem csak az, hogy minél több 3 éven aluli gyermek napközbeni ellátása, szakszerű gondozása és nevelése legyen biztosítható; erőteljes motiváció a pénz.
Lázár János szerint a létszámbővítés pont arra a problémára kínálna megoldást, hogy a fenntartó önkormányzatok hozzájuthassanak a pénzükhöz. Mint ahogy azt a BDDSZ tapasztalatai is mutatják, a bölcsődék átlagosan megközelítően 70 százalékos kihasználtsággal működnek, vagyis a fenntartók a felvett gyermekek létszámához képest 30 százalékkal kevesebb forráshoz jutnak. A képviselő szerint az engedélyezett létszámtól való 10 százalékos eltérés esetén sem haladná meg az intézmények kihasználtsága a 100 százalékot, vagyis nem lehetne megemelt csoportlétszámról beszélni. A 10 százalékos plusz normatív támogatás viszont megkönnyítené az intézmények gazdálkodását.
A bölcsődei dolgozóknak nem érdekük, hogy a csoportjaik harmada folyamatosan üres legyen, az azonban igen, hogy az engedélyezett létszámon belül, jobban feltöltött csoportok magasabb és kiegyensúlyozottabb finanszírozást jelentsenek az intézményeknek - hangsúlyozza a képviselő.
(...)
A szakszervezet szerint további kérdéseket és problémákat vet fel a 2013. évi költségvetési törvény tervezete. Abból ugyanis az olvasható ki, hogy a kormány meg kívánná szüntetni a bölcsődék normatív támogatását, ehelyett a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepcióban megfogalmazottak szerinti feladatfinanszírozás lenne. Nem lehet tudni azonban, hogy a jövőben mi számít olyan feladatnak, amire a bölcsődék állami támogatást kapnának. A költségvetési törvénytervezet ismeretében eléggé sántít Lázár János érvelése, mely szerint a több normatív támogatás érdekében kell növelni a felvehető gyermekek számát. Kérdés, hogy az egyelőre körbe nem határolt feladatok finanszírozására való áttérés esetleg azt jelenti-e, hogy még a jelenlegi költségvetési forrásokat sem kapják meg a bölcsődék?
Tovább a teljes cikkre
Az Európai Bizottság közleménye: Koragyermekkori nevelés és gondozás: hogy minden gyermek szilárdan megalapozhassa jövőjét