Az iskolák amellett, hogy eltérő ismereteket oktatnak a diákok számára, a fiatalok gondolkodására és aktivitására is hatást gyakorolnak nevelői munkájukkal és napi működésükkel. A Kurt Lewin Alapítvány másfél éves kutatási, fejlesztési programjában egy kelet-magyarországi város négy középiskolájában az iskola és az aktív állampolgárság viszonyát vizsgálta.A vizsgálatba bevont, számos szempontból eltérő iskolákra egyaránt jellemző, hogy a diákoknak nincs alkalmuk aktuális társadalmi, politikai kérdések megvitatására. A diákok és a tanárok többsége kiábrándult a politikai pártokból, ugyanakkor a fiatalok körében a legkevésbé népszerűtlen politikai pártnak a Jobbik bizonyult. A kutatás, illetve a hozzá kapcsolódó fejlesztő programok eredményeire építve oktatáspolitikai ajánlás született helyi és országos szakértők, döntéshozók bevonásával.
A kutatás során az alapítvány munkatársai első lépésében négy eltérő típusú iskola 11. majd 12. osztályos diákjait, tanárait, illetve magukat az iskolákat vizsgálták az aktív állampolgárság és a demokratikus értékek szempontjából. Az iskolák az intézményi működésük, világnézetük és a diákjaik társadalmi háttere szempontjából is eltérőek voltak. Mindezek ellenére azt lehetett tapasztalni, hogy még a saját keretei között demokratikus módon működő iskolákban is a gyerekek demokráciára, részvételre vonatkozó elvárásai megálltak az iskola falainál. A vizsgált fiatalok döntő része sem az iskolában, sem barátok között, vagy családi körben nem szokott megvitatni társadalmi, politikai kérdéseket. Információik javarészt a médiából származnak.
Bár a diákok közül sokan nyitottak az aktív társadalmi részvételre – a fiatalok fele már végzett önkéntes munkát – a politikával kapcsolatban tanáraikhoz hasonlóan kiábrándultak. Ugyanakkor az is megfigyelhető volt, hogy a tanárok mindenütt demokratikusabbak a diákoknál. Arra azonban nincs alkalmuk, eszközük, hogy a diákok figyelmét felhívják aktuális társadalmi kérdésekre, szempontokra, a társadalmi, politikai kérdéseket lehetőség szerint kikerülik. A demokratikusabb módon működő iskolák diákjai is javarészt nyitottak a tekintélyelvű állításokra szélesebb társadalmi kérdésekben. Körükben bár minden politikai párt népszerűtlen, a leginkább elfogadott a Jobbik, függetlenül attól, hogy az iskolának milyen a világnézete, működése.
A kutatáshoz kapcsolódó fejlesztőprogramok során a diákoknak és a tanároknak is alkalmuk volt olyan kérdéseket megvitatni, olyan szempontokat bevonni a napi működésbe, amelyekre egyébként nem jut kellő figyelem. A kutatás eredményei alapján létrejött egy oktatáspolitikai ajánlás, mely a különböző szintű döntéshozók számára nyújt támogatást a demokratikus állampolgárságra nevelés terén.
Az ajánlásban gyakorlatorientált, apró lépésekre épülő javaslatok kerültek megfogalmazásra, melyek hatékonyabbá tehetik a demokratikus állampolgárrá való nevelést, elősegítve, hogy a jövő fiataljai az iskolában is érdemben tudjanak olyan kérdéseket megvitatni, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy felelős választókká, és aktív állampolgárokká váljanak. A javaslatok mellett az anyag az alapítvány egyik fejlesztőprogramjának, valamint egy tengerentúli módszernek jó példáját is bemutatja.
Az oktatáspolitikai ajánlás, illetve a folyamatosan bővülő kapcsolódó anyagok (pl. videók) elérhetőek magyar és angol nyelven.
A programhoz pénzügyi támogatás biztosított az Open Society Foundations, valamint szakmai támogatást biztosított Aáry-Tamás Lajos, oktatási ombudsman.
foto:KLA