A belügyi és a közigazgatási tárcavezető közbenjárását kérte az ombudsman egy jogszabály-változtatáshoz azután, hogy kiderült: a hatósági huzavona miatt magánnyomozóknak és civil szervezeteknek a magyar nagykövetség segítségével kellett hazahozniuk Libanonból két oda szöktetett magyar kisgyereket.
A válóperes bíróság jogerősen az anyánál helyezte el a 3 és az 5 éves kislányt. Az apa közvetlenül ezután gyerekekkel Romániába, majd onnan Dél-Ázsián keresztül Libanonba távozott. Az anya bejelentette a gyerekek eltűnését és feljelentést is tett, panaszában azonban kiemelte, hogy a magyar hatóságok nem voltak segítségére, így végül mintegy fél év múlva, magánnyomozók, civil szervezetek és ismerősök segítségével találta meg és hozta haza lányait.
Az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté az anya panasza alapján vizsgálta az ügyet és hangsúlyozta: a házasság felbontása során a gyermek érdekeinek minden más érdeket megelőzően kell érvényesülniük, és különösen igaz ez a gyermekelhelyezésre. A szülők – sokszor a gyermeket is eszközként használó – vitájának a gyermek a legnagyobb vesztese, az így megszerzett negatív tapasztalatok akár az egész hátralévő életére is kihathatnak.
A rendőrség az ombudsmannak válaszolva az eszköztelenségére hivatkozott: álláspontja szerint ilyen esetekben csak a bírósági végrehajtó rendelhet el körözést, a rendőrség nem, továbbá még ha meg is találnák a gyerekeket, akkor is csak azok jogainak korlátozásával lenne lehetőség az intézkedésre. A biztos ezzel szemben arra a következtetésre jutott, hogy a rendőrségi törvény is ad lehetőségeket, eltűnés miatt a bírósági végrehajtóval párhuzamosan a rendőrség is elrendelhet körözést. A gyermekvédelmi törvényben pedig az áll, hogy ha megtalálják a gyermeket, őt ideiglenes hatállyal elhelyezhetik.
Az ombudsman jelentésében felhívja a figyelmet egy különös körülményre is: nem tudni, egyáltalán hogyan jutott ki az apa a gyerekekkel az országból Románián át, hiszen a gyerekek személyi igazolványa, illetve útlevele az anyánál volt, Románia pedig nem tagja a Schengeni övezetnek, így a határon átutazó személyeket ellenőrizni kell.
Az ombudsman álláspontja szerint visszás, hogy a belföldi körözést a bejelentéshez képest csak 10 nap, a nemzetközit pedig 3 hónap múlva adták ki, ami jelentősen nehezítette a gyerekek megtalálását. Nem csak a körözés, hanem a rendőrség és az ügyészség közötti jogértelmezési vita miatt is elhúzódott az apa elleni nemzetközi, illetve európai elfogatóparancs kiadása. A gyerekek hazajuttatásában végül a libanoni magyar nagykövetség volt az anya segítségére, amely közvetített a szülők, illetve az apa és a libanoni hatóságok között is.
Az alapvető jogok biztosa a belügyminiszterhez és a közigazgatási miniszterhez fordult a hatályos szabályozás áttekintése és újraszabályozása érdekében.
A jelentés a http://www.ajbh.hu/allam/
foto: sxc.hu