Ha a jövedelmi különbségeket csökkenteni akarjuk, akkor növelni kell a felsőoktatásban résztvevők számát, mondta a CEU-n tartott előadássorozata kapcsán az Indexnek adott interjúban Joshua Angrist amerikai-izraeli közgazdász. A Nobel-díj várományosaként emlegetett kutató szkeptikus, ami az elitiskolák hatékonyságát illeti, aggasztónak tartja, hogy a középiskolákban főleg a kisebbségek továbbtanulási esélyei romlanak, és kutatásai eredményei szerint a tanköteles korhatár csökkentése káros. Ezek egyébként amerikai tapasztalatai. - az index.hu interjúja.
A jövedelmi egyenlőtlenségek témája elég népszerű mostanában az USA-ban és nálunk is – mi az oktatás szerepe a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésében?
A jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésének az az egyik legfontosabb oka, hogy az oktatás haszna világszerte jelentősen megnőtt az utóbbi időben. Ez azt jelenti, hogy mondjuk egy egyetemet járt ember egyre inkább többet fog keresni élete során, mint aki csak középiskolát végzett. A kettejük közötti jövedelmi rés elképesztően nagy lett az elmúlt néhány évtizedben, az Egyesült Államokban a nyolcvanas évekhez képest nagyjából megduplázódott a különbség, még ha most kezd is kisimulni. Ezért ha a jövedelmi különbségeket csökkenteni akarjuk, akkor egyszerre kell megemelnünk a felsőoktatásba jelentkezők számát, emelni a végzettek arányát és javítani a felsőoktatás színvonalát. Ez ugyanúgy igaz a középiskolákra is, bár ott nem olyan nagyok nálunk a különbségek.
(...)
Az általános és középiskolai oktatásban sokat tárgyalt téma a társas hatás, az hogy mennyiben befolyásolja egy tanuló iskolai teljesítményét az osztálytársi környezet. Ön mit gondol erről?
Én nem nagyon hiszek ebben a társas hatásban. A legtöbb szülő szeretné, ha a gyereke elitiskolába járna, mert azt látják, hogy a diákok ott kiugróan jól teljesítenek, és azt gondolják, hogy ez majd a javára válik az ő gyereküknek is. Az igaz, hogy akik egy iskolába járnak, általában kissé hasonlítani fognak egymásra, és úgy tűnhet, hogy ha művelt és gazdag családok gyerekeivel járok egy iskolába, az rám is visszatükröződik. De itt valójában szerintem nincs oksági hatás. Azaz a gazdag és művelt családok gyerekei átlagosan bármelyik iskolában jól tanulnának. Az, hogy a gazdagok szeretnek elitklubokba tömörülni, még nem hoz társas hatást.
Ez csak vélemény, vagy kutatási tapasztalat is áll mögötte?
Az egyik mostani kutatásunkban a bostoni elitiskolákat vizsgáltuk, amik eleve a felvételin kiválasztják messze a legjobbakat, akik lényegében nem adnak hozzá a többi bekerült teljesítményéhez, mert ők gyengébb osztálytársak mellett is különösen jól teljesítettek volna. Ebből következően azt sem gondolom, hogy a kisebbségek felzárkóztatáshoz az egy jó módszer lenne, ha betennénk őket jobb osztálytársak mellé. A gyengén teljesítő diákoknak az lenne a legnagyobb és legolcsóbb segítség, ha az iskoláik színvonalát tudjuk javítani, ahelyett, hogy ide-oda pakolgatjuk őket. Ezzel persze sokan vitatkoznak, és azt is be kell vallanom, hogy az érvelésemet alátámasztó bizonyítékok is lehetnének még tökéletesebbek.
Hogyan lehet mérni, hogy mekkora egy iskola hozzáadott értéke, hogy mennyire jó?
Nem túlságosan foglalkoztat, hogy önmagáért megmérjem egy iskola színvonalát, inkább az az izgalmas, hogyan lehet javítani rajta. Pontosabban, hogy milyen iskolatípusok, szakpolitikák hoznak jobb eredményeket. A kérdésben úgy érdemes gondolkozni, hogy ez az iskola többet hoz-e ki azonos hasonló típusú gyerekekből, mint egy kicsit másképp működő.
Tudna mondani egy példát?
Bostonban létezik például egy úgynevezett charter school iskolaforma, ezek közpénzből finanszírozott magániskolák. Ez azért fontos, mert így a tanárai nem közalkalmazottak, több pénzt kereshetnek, egyszerűbb elbocsátani őket, összességében sokkal szabadabban működhetnek, mint a sima állami iskolák. Mivel viszont közpénzből élnek, ha többen jelentkeznek hozzájuk, mint ahány hely van, akkor egyszerű véletlen sorsolással döntik el, hogy ki kerül be. Amiből az jön ki, hogy némely ilyen iskola őrületesen felpörgeti a szegényebb, különösen a kisebbségi diákok teljesítményét, más részük pedig elég rosszul teljesít, éppenséggel még vissza is veti a tanulókat a korábbi eredményeikhez képest. Szóval az eredmények alapján nincs rövid vagy egyszerű intézményi megoldás, ha az oktatás színvonalát emelni szeretnénk. De vannak olyan elemek, amik egyértelműen javíthatják az iskolák teljesítményét, mint mondjuk bizonyos módszerek a tanárok kiválasztására és ellenőrzésére, a matematikai és olvasási képességek hangsúlyos szerepe, iskolán belüli folyamatok szabályozása és hasonlók.
Tovább a teljes cikkre
foto: sxc.hu