A kiskorúak prostitúcióra kényszerítéséről és szállításáról pontos adatokkal nem rendelkezünk. Azt azonban tudjuk a szakirodalomból (1), és a témával foglalkozó újságcikkekből (2), hogy a felnőtt korú prostituált nők nagy része gyermekkorában kerül be a prostitúcióba, és megfelelő segítség hiányában nem tud kiszállni belőle. Azt is tudjuk, hogy vannak olyan kockázati tényezők, melyek előfordulásával nő a gyerekek emberkereskedelembe való bekerülésének esélye. Veszélyeztető tényezőnek számít a mélyszegénység, a családok diszfunkcionális működése, a szülők vagy gyerekek szerfüggősége, az alacsony iskolázottság, és a gyermekkori bántalmazás, erőszak is. Utóbbi kapcsán arról kérdeztük Komáromi Éva pszichológust (3), hogy miért nagyobb az esély a prostituálttá válásra a gyermekkori erőszak kapcsán.

„Abból, hogy abúzus ér valakit, még nem következik, hogy belőle prostituált lesz. De, ha egy olyan abúzus érte, ami utóbb feldolgozatlan maradt és nem történik meg ennek a korrekciója és azoknak a sérüléseknek a gyógyulása, amit ez okozott, akkor valóban nagyobb valószínűséggel válik belőle prostituált. Mert az abúzusban ő egy áldozat, akin valamit akarata ellenére végrehajtanak. Ha nincs lehetősége a későbbiekben egy segítő kapcsolatban megélni azt, hogy nem volt normális dolog, ami vele történt, ha ezt nem dolgozzák fel, nem értékelik megfelelően, akkor nagy valószínűséggel ismétlődni fog, mint olyan kapcsolati történés, amiről sokan azok közül, akik később prostituálttá válnak, azt hihetik, hogy ez teljesen normális.

A szexuális abúzusból az következik, hogy amit nem sikerült feldolgozni, az érzések és a szexualitás szintjén külön választódik, és ettől kezdve két külön pályán halad a személyiségfejlődésben. A szexualitás marad ezen a megerőszakolós, kizsákmányolós pályán, míg az érzések külön életet élnek, ahol persze kérdés, hogy mi történik a szexualitással. Két pályán haladnak, ami egy kapcsolatban - egészséges esetben - egy pályán találkozik. A prostituáltnál, de nem csak náluk, ugyanúgy az abúzust elszenvedett embereknél - mert sokszor nem lesz prostituált az egyén -, ha később kialakul egy jó párkapcsolat, a szexuális zavarok akkor is megjelennek, mert nem tudja bevinni a traumatizált a szexualitását az érzései mellé a jó párkapcsolatba, csak akkor, ha ebben segítséget kap."

A gyermekprostitúció kapcsán arról is tudunk, hogy a prostitúcióba kerülést közvetítők (pl. lover boy, vagy a gyermekotthonokban élő már korábban prostituáltként foglalkoztatott kiskorúak) segítik. A gyerekeket és nők toborozásáról (4), eladásáról, szállításáról is sokat olvashattunk. Arról is egyre többet hallunk, hogy a magyar prostituált nőket leginkább Zürichbe, és Amszterdamba viszik, legalábbis a hivatalosan regisztrált adatok alapján.

A következő interjúban arra voltunk kíváncsiak, hogy egy konkrét országban, Svájcban, és azon belül Zürichben hogyan vélekednek a magyar prostitúcióban élő gyerekekről és nőkről. Erről a zürichi rendőrség Emberkereskedelem Elleni Osztályának vezetőjét Markus Gahwiler-t (M.G.), és Stefan Nageli (S.N.) nyomozót kérdeztük (5).

Hogyan írná le a magyar nőket, akik prostituáltként tevékenykednek Zürichben? M.G. Majdnem mindenki áldozat aki a Sihlquai-n (6) áll, ott, ahol a prostitúció is engedélyezett. Nagyon fiatal nőkről beszélhetünk.

Ez mit jelent? M.G. 20 év körüliek, vagy inkább fiatalabbak.

Mit gondol, hány éves a legfiatalabb nő?

M.G. Attól tartunk, hogy jelenleg is van olyan kiskorú az utcán, aki 16 éves. Hallottuk, hogy hamis személyazonosságot igazoló dokumentumokat használnak, melyekben idősebbnek vannak beállítva, 18 évesnek.

Hogyan kerülnek ki Svájcba a magyar fiatalkorú nők?

S.N.A történetek nagyon különbözőek. Azt látjuk, hogy a nők olyan családból jönnek, ahol problémák vannak. Az apa alkoholizmusa, egy szülős családok, a szegénység mind-mind ilyen problémák. De abban hasonlítanak, hogy a nőknek szükségük van pénzre. Azzal is többször találkoztunk, hogy apák adták el a gyerekeiket prostituáltnak. És a lover boy - mint beszervezési mód- is megjelenik. Miután megtörtént a „szerelem megvétele”, a törődés brutalitásba csap. A futtató törvénye válik a nők valóságává. A nőn múlik az, hogy ez mennyi idő alatt történik meg, sokáig nincs szükség erőszakot alkalmazni, mert a nők engedelmeskednek, de ha nem hoznak be annyi pénzt, mint amit elvárnak tőlük, akkor a zsarolás és a bántalmazás megkezdődik.

Nevelőotthonokból kikerült nőkkel is találkozunk. Az a jellemző, hogy amikor elhagyják az otthont, 18 évesen, akkor munkát ajánlanak nekik a lover boyok, akik tudják, hogy hol kell keresni a nőket. Az első időkben még Magyarországon dolgoztatják őket, sokszor már a nevelőotthonban eltöltött idő alatt.

Számokat, statisztikát tud mondani?

M.G. A statisztika nem tartozik hozzánk, mi nyomozást végzünk. De annyit elárulhatok, hogy nagy számokról van szó.

Mi Magyarországon - legalábbis a politikusok - alacsony számokról beszélnek.

M.G. Rendben, erre azt mondanám, hogy pár százról tudunk, ha nem ezerről.

Ez a szám a prostitúcióra, vagy az emberkereskedelemre vonatkozik, esetleg mindkettőre?

M.G. Annak érdekében, hogy azt mondhassuk, hogy emberkereskedelemről van szó, nyomozást kell végeznünk. A legutóbbi munkáink során az a tapasztalatunk, hogy az összes nő, aki ezt csinálja [utcai prostitúció- a szerk.] nyomás alatt él. Nem a saját akaratából van kint. Ezt nagyon nehéz bizonyítani, de az egyes esetek tapasztalatai alapján számunkra úgy tűnik, hogy csakis kizárólag így működik.

Hogyan definiálja az emberkereskedelmet?

M.G. A törvény szerint a szexuális kizsákmányolásra való toborzás, a szervkereskedelem, vagy a munkára való kényszerítés egyaránt tilosak. Szerintem az emberkereskedelem három részből áll, melynek első lépése a toborzás. Ez a fajta toborzás nem ugyanaz, mint amit a hadseregben látunk, hanem sokkal inkább széles körű gyakorlatok sora, mellyel rákényszerítenek valakit a prostitúcióra, hamis ígéreteket hangoztatva. De az is toborzás, amikor ugyan elmondják az áldozatnak, hogy prostitúciót fognak végezni, de nem mondanak igazat a körülményekkel kapcsolatban. Tehát ez az első lépés. A második lépés a szállítás, mely gyakran a származási ország és a kizsákmányolás helyszíne (országa) között történik, ami az Európai Unióban nagyon könnyű mostanság. Régebben ez bonyolultabb volt, amikor embereket csempésztek át határokon vagy hamis útlevéllel, de ez már egy ideje véget ért. Svájc ugyan nem az Európai Unió része, de a kétoldalú megállapodásunk értelmében ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá. Harmadik lépés a kizsákmányolás, vagyis az, amikor valakit prostitúcióra kényszerítenek. Amikor nem saját akaratából történik az, ami vele történik. Nem tiltott, sőt engedélyezett, hogy valaki prostituált legyen, de kell, hogy létezzen egy olyan ”védelem”, mely az egyén szabad akaratán nyugszik. Ha valaki azt mondja nekik, hogy ekkor és ekkor kell dolgoznod, ilyen és ilyen körülmények között és a pénzed nekem adod, ez az, amit a törvény is tilt, vagyis a prostitúcióra kényszerítést.

Milyen nehézségekkel találkoznak kifejezetten a magyar nők kimenekítése kapcsán?

S.N. A magyar nőket gyakran nagyon korán kezdik el dolgoztatni, amikor találkozunk velük, már régóta, sokszor hét-nyolc éve benne vannak. Az a nő, akit ennyi ideje kényszerítenek, azok az elején nem tudnak mit kezdeni a szabadságukkal, meg kell őket tanítani erre. És azzal is sokszor szembesülünk, hogy mivel nem tudnak mit kezdeni a szabadságukkal, nem tudják beosztani az idejüket, ezért visszamennek abba közegbe, amit ismernek, és ekkor nagyon hamar visszakerülnek ahhoz a futtatóhoz, akinél eddig is voltak …” Azok számára, akik kikerülnek, kikerülnének a prostitúcióból, nincsenek célzott, összehangolt szolgáltatások Magyarországon.

Az ombudsman 2011-es vizsgálata is foglalkozott a gyermekprostitúció kérdésével (7), ebben a segítő rendszer működésére vonatkozóan a következőket írja le: „Sem a civil társadalom, sem a Kormányzat részéről nem indult meg olyan, a társadalom széles rétegeit megmozgató kezdeményezés, mozgalom, amelynek a célja az lenne, hogy ráirányítsa valamennyiünk figyelmét a problémára, hogy olyan – szülőket, fiatalokat, szociális-gyermekvédelmi intézményeket, civil szervezeteket, stb. magában foglaló – védőháló jöjjön létre, amely által sikerül meg/kimenteni, illetve visszatartani a fiatalokat attól, hogy a gyermekprostitúció áldozataivá váljanak. Tény, hogy a közelmúltban néhány civil szervezet és országgyűlési képviselő hatékony kormányzati intézkedéseket követelt e probléma megoldása érdekében és számos média megjelenésen keresztül igyekezett a társadalmat is mozgósítani a kérdésben, azonban – sajnos – kezdeményezésükre sem a kormányzat, sem a társadalom nem adott érdemi választ."

(1) a teljesség igénye nélkül párat említve: http://www.okri.hu/images/stories/konyvajanlo/Adasvetel_2011/adasvetel_konferenciakiadvany.pdf ; http://www.prostitutionresearch.com/c-trafficking.html; http://www.mona-hungary.hu//kepek/upload/2008-09/ARETUSA_kutatasi_jelentes.pdf ; Nemzetközi emberkereskedelem. Szerk.: Fehér Lenke; Prostitúció, prostitúcióra kényszerítés, Emberkereskedelem. Szerk.: Dr. Fehér Lenke Dr. Forrai Judit

(2) http://nol.hu/belfold/20110127-alkotmanyellenes_a_barcarendelet ; http://hvg.hu/itthon/20121030_14_eves_prostitualtat_vettek_orizetbe_Nyi ;

http://atv.hu/belfold/20121109_tema_lettunk_olcso_magyar_prostitualtak_arasztjak_el_hollandiat ; http://www.life.hu/szeress/szex/20111020-gyermekprostitucio-az-artatlansag-vamszedoi.html

http://www.kiskegyed.hu/kikapcsolodas/szines-hirek/megalazott-gyermekprostitualtak-milliok-a-kocsisoron-45874;

(3) A cikkben hivatkozott interjúk a „Szociális szolgáltatások fejlesztése prostitúcióban élő magyar nők számára Magyarországon és Svájcban” című projekt keretében készültek 2012-ben. A projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósult meg.

(4) Elég, ha a Google keresőjébe beírjuk a külföld, szex, munka szavakat

(5) Az interjú két időpontban került lekérdezésre, most mégis egyként kezeljük, mert kiegészítik egymást az információk. A Markus Gahwiler-rel készült interjút 2012.július 3-án, míg Stefan Nageli-vel július 11-én készítettük

(6) Az önkormányzat által kijelölt türelmi zóna Zürichben

(7) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának AJB 1472/2011 számú ügyben készített jelentése

foto:sxc.hu