Tisztelt hölgyeim és uraim!

Nagyon sajnálom, hogy személyesen nem lehetek Önökkel ma Szófiában, de nagyon örülök, hogy ily módon mégis megoszthatom a gondolataimat.

Az Eurochild 9. éves konferenciájának, valamint a családi csoportkonferenciáról és nevelőszülői ellátásról szóló, kapcsolódó események témaválasztása nagyon időszerű. A gyerekek intézményes, gyermekotthoni elhelyezésének megszüntetése különösen fontos kérdés jelenleg. Mindannyian ismerjük azt a szomorú tényt, hogy Európa-szerte 1 millió gyermek él valamilyen családon kívüli ellátásban (1). Tisztában vagyunk az intézményes ellátást övező felfogás változásával, amelyet kezdetben megfelelő eszköznek tartottak a veszélyeztetett gyerekek ellátására. Mostanra világossá vált, hogy a közösségi ellátás jobb megoldás a gyerekek, családjaik és a közösség számára egyaránt.

A költségvetési szigorítások mostani időszakában, szükséges a közgazdasági oldalra is rápillantani. Mi ismételten meggyőződtünk arról, hogy a közösségi-alapú ellátások költségei összehasonlíthatatlanul kedvezőbbek az intézményes ellátásénál.

A jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság nem használható fel arra ürügyként, hogy késleltessék az intézményes ellátás közösségi alapúvá történő átalakításának megkezdett vagy tervezett folyamatát.

Tisztában vagyok azzal, hogy a kitagolás, intézménytelenítés az elmúlt időszakban folyamatosan napirenden volt ebben az országban. Egy friss UNICEF jelentés is pozitívumként számol be a bentlakásos intézményekben élő gyermekek számának csökkentésére irányuló, már megtett erőfeszítésekről. Ez a szám az elmúlt 10 évben 40 százalékkal csökkent, amely évente 3000 gyereket jelent. Ezt a tapasztalatot meg kell osztani mindazokkal, akik a minőségi családi - és közösségi alapú alternatív ellátásokat kidolgozzák vagy átültetik. Ennek okán is engedjék meg, hogy gratuláljak az Eurochild-nak és a Gyermekek nemzeti hálózata, elnevezésű szervezetnek, hogy ezt a konferenciát megrendezte.

Hölgyeim és Uraim!

Európa idősödő társadalmának prosperáló fejlődése nagyban függ attól a lehetőségtől, amelyet gyerekeinek legjobb életkezdéséhez biztosít.

Több mint egy évtizedes uniós szintű együttműködés eredménye, hogy a gyerekszegénység összetevő elemeit mindannyian ugyanúgy értjük, és hogy a legjobban működő szakpolitikák esetében konszenzusra jutottunk.

A gyermekeket és családjaikat súlyosan érintő gazdasági és pénzügyi válság azonban több és gyorsabb teendőket sürget.

A gyerekekbe való beruházás és családjaik támogatása, hátterükre való tekintet nélkül, az egyik leginkább tisztességes és hatékony befektetés. Nemcsak a gyermekek jólléte, a méltó élethez való joguk biztosítása javul, hanem társadalmunkat is segíti egy hosszútávon működő, jobb jövő kiépítésében. Ez különösen igaz, amikor az alternatív ellátásban élő gyerekekről beszélünk, akik kiemelt segítségre szorulnak.

Az európai gyerekekkel való törődés közös felelősségünk, amelyben mindenkinek van feladata.

Míg a szülők maradnak a gyerekek elsődleges gondozói, az állam és a civil társadalom kardinális szerepet töltenek be a családok támogatásában, és szülői feladataik ellátásának támogatásában. Tudjuk, hogy néhány esetben ez a feladat elkerül a szülőktől, azonban ez csak végső esetben választható lehetőség.

Mindig a megelőzésen alapuló megközelítés a támogatandó, amely a gyerekeket családi környezetében igyekszik tartani. Amennyiben ez nem szolgálja a gyerek legfőbb érdekét, alapvető fontosságú, hogy a gyerek támogató környezetbe kerüljön.

A jelenleg működő bentlakásos intézmények minőségének javításával és a családbarát szolgáltatások felé való elmozdulással kapcsolatos kihívások, az egyénre szabott segítségnyújtás biztosítása az alternatív ellátásba és abból kikerülő gyerekek számára még több, és jobban összehangolt támogatást igényel az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, a jogi-, egészségügyi- és szociális segítségnyújtás terén. Mindazonáltal ezek a szakpolitikák elsődlegesen tagállami hatáskörben maradnak. Az Európai Uniónak fontos szerepe van ezeknek az erőfeszítéseknek a támogatásában és kiegészítésében, a pénzügyi és szakpolitikai tervezésben való segítségnyújtásban.

Először is, az Európai Unió számos pénzügyi eszköze támogatja az intézményi elhelyezés megelőzését szolgáló tevékenységeket, és az ellátásból kikerülők zökkenőmentes önálló életkezdését.

A PROGRESS program például nemrégiben egy olasz, bolgár és román szociális projektet finanszírozott, amely az intézményeket elhagyó fiatalok támogatását célozta. Az Európai Szociális Alap támogat egy másik bolgár, “A mi gyermekeinkért” nevű alapítványt, amely a nevelőszülői hálózatot erősíti annak érdekében, hogy minél több gyermek kerüljön az intézményes ellátásból családi környezetbe.

Hiszem, hogy az EU pénzügyi eszközei jó megoldást jelentenek Európa-szerte.

Mindezek mellett a tagállamoknak még több támogatásra van szükségük, hogy ellátórendszereiket megreformálják. A Bizottság ezért együttműködik az intézményi ellátásról a közösségi alapú ellátásra való átalakítással foglalkozó európai magas szintű szakértői csoporttal, a tagállami intézménytelenítési reformokra vonatkozó iránymutatás kidolgozásában és támogatni fogja annak széles körben való terjesztését.(2)

A következő többéves pénzügyi keret szintén jó megoldás lehet e céljaink megerősítésére.

A Bizottság javaslata a koragyermekkori nevelést és napközbeni ellátást, valamint a minőségi alternatív ellátás elősegítését prioritásként határozza meg.

Ehhez hasonló elkötelezettség szükséges most a tagállamok részéről is, amelynek következményeképpen remélem támogatni fogják a javaslatunkat, hogy a kohéziós szakpolitikai források legalább 25 százaléka az Európai Szociális Alapba kerüljön elkülönítésre, és ennek legalább 20 százalékát fordítsák társadalmi befogadásra.

A finanszírozás azonban önmagában nem elégséges. Az Európai Uniónak hasonlóan fontos szerepet kell játszania a szakpolitikai koordináció során.

Az Európa 2020 Stratégia világosan kiemelte, hogy Európa következő generációinak támogatása Európa újjáépítésének alapeleme, és ennek tükröződnie kell a tagállami politikákban is.

Júliusban, számos tagállam specifikus ajánlásban hívta fel a többi tagállamot, hogy hatékonyabban lépjenek fel a gyermekszegénység elleni küzdelemben, megfelelő bevételt támogató intézkedésekkel, minőségi gyermekvédelmi- és szociális ellátással. Mi, a tagállamokkal együtt fogunk működni az ellenőrzésben. A Bizottság 2013 első felében tesz jelentést az e területeken zajló folyamatokról, s ha szükséges, ismételten új ajánlásokat fogalmaz meg.

Nagyon üdvözlendő a ciprusi uniós elnökség erőfeszítése a gyermekszegénység kérdésének miniszteri szintű tárgyalásában. Ennek eredménye „A gyermekszegénység elleni küzdelemről, annak megelőzéséről, a gyermekek jól-létéről” szóló Tanácsi Következtetések elfogadása e hónap elején.(3)

Hölgyeim és Uraim!

Az elmúlt hónapokban kialakított konszenzus alapján, a Bizottság hamarosan elfogadja a Gyermekszegénységről szóló ajánlását, amely közös elvek mellett, világos ellenőrző eszközöket is meghatároz.

Az ajánlás támogatja az EU-t és a tagállamokat, hogy hatékonyabb szakpolitikákat dolgozzanak ki.

Ennél is fontosabb, hogy világos jelzést küld, hogy a gyerekekbe és családjaikba való befektetés kulcsfontosságú Európa jövője számára.

Várom az ezirányban való együttműködést Önökkel és kívánok sikeres tanácskozást a konferencián.

(1) Nincsenek pontos, megbízható adatok, de az UNICEF becslése szerint kb. 1,3 millió gyerek él a családján kívül, közűlük több mint 600 ezer gyerekotthonokban

(2) http://inclusion-europe.org/en/policies/independent-living/common-european-guidelines

(3) http://www.cy2012.eu/en/events/child-poverty-and-well-being-conference

foto:eurochild.org