Ukrajnában 100.000 gyerek él szovjet típusú még mindig árvaháznak nevezett gyerekotthonokban, noha alig vannak árvák az ott élők között, és, amely "ellenáll" minden reformnak. 

Megjelent a Nemzetközi Gyermekjogi Hálózat (Child Rights International Network – CRIN) éves jelentése a gyerekjogokról. A CRIN egy nemzetközi kutató, szakpolitikai és érdekképviseleti szervezet, amely alappilléreit az Egyesült Nemzetek Gyermekjogi Egyezményben fektette le.

Megjelent a Eurochild 2016-os jelentése a gyerekjogokról. Az európai gyermekjogi szervezet 20 országban értékelte a helyzetet, és javaslatot tett a 2017-es Európai Szemeszter számára, amely az EU makrogazdasági politikáját vizsgálja félévenként. A gyermekközpontú politika rendkívül fontos mind a társadalmi befogadás mind pedig a hosszútávon fenntartható gazdasági növekedés szempontjából.

Alapvetően az a probléma, hogy az anyákat nem tekintik kompetensnek, felnőttnek, és nincs partneri kapcsolat. Nem a támogatás, az önállóvá válás a fő célkitűzés. Másrészt ez a forma nem alkalmas a családok problémáinak megoldására, csak sürgős, krízis esetben szabadna rövid időre ilyen helyre helyezni a családokat, különben támogatott lakhatást kellene biztosítani és szolgáltatásokat.

Átadtuk 2500 ember követelését!

A Város Mindenkié (AVM) és az Utcajogász októberben kezdeményezte az aláírásgyűjtést, amiben azt követeljük az Emberi Erőforrások Minisztériumától és Balog Zoltán minisztertől, hogy haladéktalanul találjanak megoldást a lakcím nélküli családok és gyerekek problémájára. 

Az intézmények kiváltása, a családokat támogató magas színvonalú helyi ellátások erősítése, a gyerekek szüleiktől történő elválasztásának, családból való kiemelésének előtérbe helyezése 30 éve a magyar gyermekjóléti-és gyermekvédelmi politika szerves része.

Az Országgyűlés hamarosan elfogadhatja a gyermekvédelmi törvény módosítását, annak ellenére is, hogy korábban több szakmai szervezet és elismert szakember tiltakozott ellene. Herczog Mária gyermekjogi szakértő szerint a törvény szigorítása csak adminisztratív lépés, ami nem jelent megoldást a gyermekvédelem problémáira, inkább tovább mélyíti azokat.

Európában becslések szerint több százezer gyerek nő fel gyermekotthonokban, pontos adataink sincsenek erről. Az intézményi ellátást a személytelenség, a merev napirend, „zárt ajtók” és a melegség hiánya jellemzi többnyire. Nem figyelnek oda, vagy nem tudnak odafigyelni a gyerek egyéni szükségleteire, legfőbb érdekére. 

Évek óta több száz milliárdos adókedvezménnyel és egy sor más juttatással próbálják gyerekvállalásra bírni a középosztályt, egyelőre kevés sikerrel. Pedig a kormány még az “asszonynak otthon a helye” hozzáállást is feladni látszik egy nyugatos, skandináv modell kedvéért, mégis csak ott tartunk, mint a Gyurcsány-kormány idején, amikor szóba sem került a népesség kérdése. A családbarát intézkedések levét pedig a szegény családok isszák meg. 

Az alapjogi biztos szerint komoly problémát jelent a gyakorlatban, hogy a fővárosban és megyék döntő többségében az első- és másodfokú gyámhatóságok jelentős része létszámhiány miatt nem képes tartani az ügyintézési határidőket, a hatóságok bizonyítottan túlterheltek. Székely László ombudsman az eljárások lefolytatásának akadályai között szabályozási problémákat tárt fel és ismét felhívta a figyelmet a fluktuáció kapcsán a képzések, a továbbképzések, a szupervízió alkalmazásának fontosságára, továbbá az eseti döntéstárak, módszertani levelek szerepére.