Egyre inkább az alapján döntik el a szülők, hogy megfelelőnek tartanak-e egy iskolát, hogy hány roma diák jár az osztályba. A lélektani határ ma valahol 40 és 50 százalék között mozog. Ha ezt eléri egy intézmény, aki teheti, viszi is máshova a gyerekét. Ez a döntés, bár racionálisnak tekinthető, a társadalom számára nagyon káros következményekkel jár. Pont azok a gyerekek maradnak ugyanis magukra, akiknek a leginkább szükségük lenne a minőségi tanári munkára, az integrált közösségre.

Az intézmények kiváltása a gyermekotthonok bezárása és a családok megerősítése a célja az „Opening Doors for Europe’s Children” európai kampánynak. Magyarországon a  kampány elnevezése Kulcs a Jövőhöz – Adjunk esélyt minden gyereknek. http://www.csagyi.hu/projektek/befejezett/kulcs-a-jovohoz-kampany

Nem sértette meg a vallásszabadsághoz fűződő jogot az a svájci iskola, amely nem engedélyezte két muzulmán diáklány felmentését a fiúkkal közös úszásoktatás alól – mondta ki ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).

A testvérkapcsolatokat középpontba állító kutatások egyértelművé teszik, hogy az édestestvérek közötti viszony egyedi, sőt „varázslatos”. De mi van azokkal a testvérekkel, akik nem vér szerint kapcsolódnak egymáshoz? Egyáltalán lehet-e, tudnak-e úgy kötődni egymáshoz, mint a közös szülők gyerekei?

Míg a régebbi pszichológiai elméletek többnyire az anya szerepét hangsúlyozzák a gyerek nevelése és későbbi pszichés egészsége szempontjából, az utóbbi években egyre több kutatás emeli ki az apa szerepét. Nemrég egy huszonöt éven keresztül tartó, követéses vizsgálat igazolta, hogy kevesebb problémával küszködnek azok a kiskamaszok, akiknek apja csecsemőkorukban élvezte az apaszerepet.

Emelkedik a diplomás anyák termékenysége, miközben egyre kevesebb iskolázatlan nő hoz világra gyermeket. Nő a házasságon kívül született gyerekek száma, és az élettársi kapcsolat egyre népszerűbb. Az iskolázatlan anyák még mindig fiatalon, 18 éves koruk körül szülik első gyermeküket, ám a tanultabbaknál folyamatosan tolódik ki a gyermekvállalási életkor, egy diplomás közel 14 évvel később vállal gyermeket – ezek a legfontosabb megállapításai a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népesedési helyzetkép című kiadványa gyermekvállalással foglalkozó fejezetének.

Sajnos sokkal több botrányos ügy volt, nem csupán tíz, de ezek, melyeket most összegyűjtöttem, úgy mutatják meg a gyerekjogok általános helyzetét, mint cseppben a tenger. Dr. Gyurkó Szilviaösszefoglalója.

Adminisztratív szigorításnak tartják a megújított gyermekvédelmi törvényt az InfoRádió által megkérdezett szakértők, Czibere Károly államtitkár viszont úgy látja, minden területen sikerült előrelépni. „Pozitívumot nem nagyon látok a módosításban” - fogalmazott Herczog Mária szociológus.

Jövő héten szavaz a parlament arról, hogy azok a szülők, akik nem elég "együttműködőek a tanárokkal, óvónőkkel, gyermekorvossal vagy védőnővel, súlyosan veszélyeztetik a gyermeküket. Jobb esetben csak védelembe veszik a gyerekeket, rosszabb esetben akár el is szakíthatják őket szüleiktől.

Az állam saját intézményeivel nem tudja betartatni a hatályos gyermekvédelmi törvényt, és ahelyett, hogy rendszerszinten kezelné a jelenséget és forrásokat biztosítani az ellátásban, inkább szigorít. A gyermekvédelmi törvény módosításával a szülőkön csattanna az ostor, teljesen értelmetlenül. Eközben a védőnők túlterheltek, egyre kevesebb a gyerekorvos, ráadásul az érintett szervek közötti együttműködés sem mindenhol elégséges.