Az érintetteknél, a következő három tényező közül legalább egynek a veszélye fennáll:

1. szegénység kockázata a háztartás bevételei alapján (olyan háztartások, ahol a rendelkezésre álló bevételek a nemzeti szegénységi határérték alatt vannak. Az EU-ban azokat tekintik szegénynek, akiknek jövedelme nem éri el az átlagjövedelem 60%-át abban az országban, ahol élnek, Magyarországon ez az összeg: 88188 Ft/hó/ft (2)
2. materiális szükségletek/javak hiánya (számlák fizetése időben, fűtés hiánya télen, nem megfelelő táplálkozás, nyaralás hiánya, tartós háztartási cikkek hiánya stb.)
3. alacsony munka intenzitás (az EU27 0-59 éves kor lakossága olyan háztartásokban él, ahol a felnőttek, kevesebb, mint 20%-a dolgozott az elmúlt évek során).

Az EU lakosságának 16%-a érintett a szegénység kockázata által, a háztartás bevétele alapján, a leginkább érintett országok: Litvánia, Románia, Bulgária és Spanyolország  (21-21-21-21%), a legkevésbé érintettek: Csehország (9%), Hollandia (10%), Szlovákia, Ausztria és Magyarország (12-12-12%).

Az EU lakossága 8%-ának kell a materiális szükségletek/javak hiányát megélniük, ez az arány Svédországban (35%) a legmagasabb (az árak is az egyik legmagasabbak a Skandináv országban). Szintén magas ez a mutató Bulgáriában és Romániában (31-31%).

Az alacsony munka intenzitás a tagországok 10%-ban érinti a 0-59 éves korú lakosságot.

A legmagasabb az arány az Egyesült Királyságban és Belgiumban (13-13%), a legalacsonyabb Luxemburgban, Svédországban és Csehországban (6-6-6-%).

A szegénységnek vagy társadalmi kirekesztettségnek legnagyobb mértékben a 18 év alatti korosztály van kitéve (27%). A munkaképes korú lakosságnál (18-64 éve közöttiek) ugyanez a mutató 20%, míg a 65 év felettieknél 20%.

A 18 év alatti korosztály "szegénységi mutatói" a legrosszabbak: Romániában (48.7%), Bulgáriában (44.6%), Lettországban (42%) és Magyarországon (38.7%). A munkaképes korú lakosságnál szintén a négy említett ország mutatói a legmagasabbak: Romániában (39.7%), Bulgáriában (36.9 %), Lettországban (37%) és Magyarországon (30.5%). Az időskorúaknál a következő tagországok mutatói a legmagasabbak: Bulgáriában (55.9%), Romániában (39.9%), Lettországban (37.7%) és Litvánia (30.0%).

A következő táblázat bemutatja, hogy melyek a szegénységi mutatók átlagértéki az EU27-ben egy-egy mutatónál, és mik a magyarországi adatok.

A második táblázat kor szerinti bontásban mutatja be a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által érintett lakosságot az EU 27 tagország átlagában és Magyarországon.

A második táblázat adataiból kiderül, hogy az Eurostat adatai szerint a hazai gyerekek közel 40%-a van kitéve a szegénység vagy/és a társadalmi kirekesztettségnek, ugyanez az arány a munkaképes korú lakosság egyharmadát érinti. A magyarországi kutatások, vizsgálatok szintén ezeket az adatokat támasztják alá. Ferge Zsuzsa szociológus a következő adatokat ismertette a KSH számításai alapján egy 2011. évi januári interjúban (3): A Központi Statisztikai Hivatal által számított létminimum, amely minden szükségletet szűkösen elégít ki, de lehetővé teszi a rezsi kifizetését, egy kétgyerekes családnál 2011-ben 260 ezer forint körül volt. A segélyen élő család pénzjövedelme – már ha mindent megkap, ami „jár”, ami nem általános – alig éri el a 100 ezer forintot. Ennyi jön össze 28 500 forint bérpótló juttatásból, 27 ezer forint családi pótlékból, mondjuk – bőkezűen számítva – 25 ezer forint kiegészítő vagy rendkívüli segélyből, lakástámogatásból, alkalmi jövedelemből, meg abból, ha a gyerekek ingyenes óvodai-iskolai étkezésének árát is átszámítjuk pénzre."

Farkas Péter 2010-ben irt tanulmányában (4) a következő szegénység által veszélyeztetett csoportokat emeli ki:

"- tartósan munkanélküliek és részidőben foglalkoztatottak (a munkanélküliek 48%-a szegény);

- a 6–700 ezer cigány ember nagy többsége nyomorog;

- a gyermekes családok 41%-a, nagycsaládosok 60%-a, az egyszülős csonka családok 45%-a szegény;

- a nyugdíjasok 50%-a számít szegénynek; még ha aktív korukban jól is kerestek, jelentős jövedelemcsökkenést szenvednek el;

- különösen a jövőben emelkedik majd az olyan munkanélküliek, illetve feketemunkára kényszerítettek száma, akik nyugdíj nélkül, vagy alacsony nyugdíjjal öregednek meg;

- gyakran nyomorognak a tartós betegségben szenvedők, a fogyatékossággal élők;

- teljesen kiszolgáltatottak a hajléktalanok. "

A szerző tanulmányában a KSH létminimum adataira hivatkozva írja, hogy hazánkban "a lakosság 30%-a, mintegy 3 millió ember él a létminimumon (73 ezer forint/fő/hónap) és az alatt.. A 10 milliós Magyarországon – a KSH szerint – 1,1 milliónyian tartósan leszakadtak a társadalomról, többszörösen hátrányos helyzetben, kirekesztettségben élnek. Ők a mélyszegények; a felkapaszkodás szinte lehetetlen számukra." A gyermekszegénység adatai szintén nagyon magasak: "Az EU mérések szerint a 2,2 millió gyermek közül 430 ezren nagyon szegénynek tekinthetők, de a szociológusok szerint a jelenlegi válságban már 600 ezer gyermek súlyosan érintett. A magyar standardok szerint a szegénység valamilyen formában mintegy 750 ezer gyereket érint (ők a gyermekvédelmi támogatásban részesülők). Újra megjelent az alultápláltság, ma több tízezer gyerek éhezik Magyarországon. Gyakran csak az óvodában vagy iskolában jutnak meleg ételhez."

Felhasznált irodalom:

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/3-08022012-AP/EN/3-08022012-AP-EN.PDF

http://ec.europa.eu/europe2020/index_en.htm

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/product_details/publication?p_product_code=KS-CD-11-001

Szmercsányi Szilveszter Pál: Létminimum 2011 In. ttp://www.vdsz.hu/files/1/18/letminimum.pdf

Ferge Zsuzsa:Szegény gyerekek In.: Népszabadság online 2011 január 23. http://nol.hu/lap/hetvege/20110122-szegeny_gyerekek

Farkas Péter: Rosszabbodó szociális helyzet és a kirekesztettség Magyarországon a válság időszakában In: Le monde diplomatique http://magyardiplo.hu/szegenyseg-konferencia-cikkek-hu/267-rosszabbodo-szocialis-helyzet-es-a-kirekesztettseg-magyarorszagon-a-valsag-idszakaban-