"Európai Uniós adatok szerint 2018-ban a 28 tagországban 23 millió gyermek élt szegénységben, társadalmi kirekesztéssel veszélyeztetetten. Vagyis minden negyedik! A közvélekedéssel ellentétben ez a gazdag országokban sem ritka." A Pénzcentrum cikkét ajánljuk, melyben dr. Herczog Mária és L. Ritók Nóra fejti ki, mit jelent a gyermekszegénység Európában és Magyarországon."Az EU úgynevezett nélkülözési indexe 14 indikátort határoz meg, a gyermekszegénység kategorizálására. Többek között, hogy a kiskorú hozzájut-e a napi háromszori étkezéshez - amelyek közül legalább egy magas tápértékű -, könyvekhez (a tankönyveken felül), van-e lehetősége szabadidős tevékenységre, vannak-e otthon játékai, számítógépe, internetelérhetősége, saját szobája, legalább két saját cipője. Ennek alapján az EU Bizottság a közelmúltban jelentette meg, az ún. Gyermek Garancia programot." (Erről mi is írtunk már részletesen egy korábbi cikkünben.)
"A szegénységet a közvélemény hajlamos összekapcsolni a munkanélküliséggel. Pedig 2010 óta – fejlett világban is – erősödik az úgynevezett „dolgozó szegénység” jelensége. Erről szól az „amerikai álom” erodálása, vagy például a sárgamellényesek mozgalma Franciaországban. „De gondoljunk bele, milyen anyagi keretek között él ma Magyarországon egy óvónő-szociális munkás (vagyis két diplomás) házaspár, 2-3 gyerekkel. Vagyis a relatív szegénység jóval szélesebb réteget jelent manapság szerte a világon. Erre a jelenségre az EU döntéshozói is felfigyeltek, hangsúlyozzák, hogy lépni kell e téren” – mondja Herczog Mária, aki zárógondolatként hozzáfűzte:
"A gyermekszegénység kezelése nem csak szociális kérdés. Számtalan tanulmány – és néhány ország jó gyakorlata - bizonyítja, hogy minden, ennek felszámolásába fektetett összeg sokszorosan térül meg az adott gazdaság, közösség számára is, az egyéni boldogulás esélye mellett."
Hajdu László cikke a Pénzcentrum oldalán teljes egészében olvasható az alábbi linken:
Fotó: freeimages.com