Családtámogató szolgáltatások

Írta:  Kiss Sándor

day camp
A következőkben a családtámogató szolgáltatások gyakorlati alkalmazásának néhány formáját mutatom be, ezek egyike sem vadonatúj, inkább valamilyen korábban is alkalmazott eljárás továbbfejlesztése, korrekciója a korábbi tapasztalatok alapján. A szociálpedagógia célja a családok segítése, a családok tehermentesítése, a hétköznapi nehézségek megoldásában való támogatás, és a gyermekek szabadidejének hasznos, örömteli eltöltése.

A családtámogató szolgáltatásoknak hatékony, az élethelyzetekre választ adó, problémákat komplexen megoldó szolgáltatási palettával kell rendelkezniük. A komplex szolgáltatások feltételezik a különböző szakemberek, szolgáltatások közötti hatékony együttműködést, a partnerség megteremtését. Napi munkánk során, emberi, szakmai vállalásunkban támaszkodhattunk, szakmai közösségünk értékeire. 2008-ban Érden a Gyermekjóléti központ vezetője Bereiné Petrik Mária, munkatársaival elhatározta, hogy a nyári szünetben ingyenes szabadidős programot biztosít az érdi gyerekek számára. A szakemberek minden gyermek számára hirdették, de elsősorban a nehéz körülmények között élőket akarták megnyerni programjukra.

 

„Ismerd meg Érdet" címmel indult a program, ami azt jelentette, hogy a nyári vakációban minden csütörtökön délelőtt kilenckor gyülekeztek a Gyermekjóléti Központ előtt és indult a gyaloglás, Érd nevezetességeinek a megismerése, ennivalót is biztosított a gyermekjóléti szolgálat. Eső esetén, közösségi játékokat hirdettek meg. Így kezdődött, és az indulás meggyőzött bennünket a program hasznosságáról.

 

Ezért 2009-ben a Családsegítő Központtal karöltve terveztük és bővítettük a nyári szabadidős ingyenes programokat. Keddenként kreatív kézműves foglalkozások voltak, csütörtökönként maradt a gyalogtúrázás, péntekenként közösségi játékok, beszélgetések következtek. 2010-ben már ezekkel a tapasztalattal a tarsolyunkba vágtunk neki a nyárnak programjainkkal. 2011-ben Grátzer Mihályné a Szociális Gondozó Központ vezetője, úgy gondolta a programokat még közelebb kell vinni a családokhoz. Érd hatalmas területen fekszik, ezért a városközponton kívül is hoztunk létre gyülekezőhelyet így Érd-Ófaluban az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat biztosított helyet a gyülekezőre, eső esetén termet is kaptunk volna. Mindezt időben megbeszéltük és a helyi újságban meghirdettük. Mindezek után Érd-parkvárosban a Közösségi Házban is kérésre indítottunk volna hétfőként programot, de ezt nem tudtuk megvalósítani. Ez újabb tanulság számunkra, vagyis csak jól előkészített, megtervezett programmal szabad indulni. A központban keddenként kézműves foglalkozások voltak, ugyancsak keddenként Érd-Ófaluban is voltak programok, és szerdánként ugyancsak Ófaluban voltak programjaink. Csütörtökön a gyalogtúrázás, péntekenként a közösségi játékok, beszélgetések a központi helyünkön. 2008-ban csak azoknak a családoknak a gyermekei jöttek el akikkel kapcsolatban álltunk, és a vége felé már a barátaik is kezdtek eljönni. 2009-ben egyes programokra nagy volt az érdeklődés, többek között az Imre lovas tanyára pedig az oda és onnan a vissza gyaloglás több tíz kilométernél 2010-ben is ez a programunk volt a legkedveltebb, 54 gyermek jött el.

2011-ben Récsei Krisztina a Családsegítő központ vezetőnője a Budakeszi Vadasparkba is meg tudott szervezni egy kirándulást,a rossz idő ellenére ötvenen vettek részt, az autóbusz tele lett. Az idén is a gyaloglós kirándulásaink közül a lovas tanyai volt a legnépszerűbb. Borús esőre álló idő volt, az égen komoly fekete felhők voltak ennek ellenére hárman vártak a gyülekező helyen, a Czabai kertig akartunk el gyalogolni. Czabai Balázs úr telefonon tájékoztatott, nála is vannak már hárman. Kevés töprengés után mondtam a gyerekeknek, lehet, hogy megázunk, de elmegyünk a Czabai kertbe. Nagyon boldogak voltak, az eső elkapott bennünket, de azt mondták, ez volt számukra a legemlékezetesebb kirándulás. Jó néhány program volt ezután és ez a három tizenéves többször is hangsúlyozta a többieknek, ha Sanyi bá azt mondta úgy lesz. A bizalom általuk egyre erősebb lett a csoporttal is, és ilyenkor azt mondom, az én hivatásom a legszebb.

Herczog Mária következő sorai jutnak eszembe:"Mit tudunk arról, hogy a személyiségfejlődés során milyen hatások mit eredményeznek pontosan, vagy legalábbis közelítően, és persze, hogy vajon gondolunk-e arra amikor gyereket nevelünk – akár saját gyerekeinkről, akár a szakmánk okán gondjainkra bízott gyerekekről, fiatalokról van szó-,hogy milyen jelentősége van annak, hogy hogyan és mit teszünk." Tetteinknek és szavainknak van hatása ezt nekünk felnőtteknek sohasem szabad felednünk.

 

 

Gyakorlati tapasztalataink

 

A sikeres programok főbb jellemzői:

A programok előkészítése már a nyári szünet előtt készen kell lenniük. Még az iskolaidőben felkeressük az iskolákat és hirdetjük a nyári programjainkat. Figyelemfelkeltő plakátokon is tudatjuk, valamint a helyi média segítségét is kérjük. A sikeres programok egyik fő feltétele, hogy a gyerekek örömüket leljék bennük. Új, szokatlan legyen, kíváncsiságukat keltse fel, az átlagos gyerekek rendszeres tevékenységétől térjen el. Fokozatosságra adjon lehetőséget. Például a gyalog túra büszkeséggel tölti el őket. Ezalatt nemcsak a megtett kilométereket értem, hanem a környezetében lévő szobrok, történelmi emlékek, nevezetességek megtekintésének örömét is. A szobrok alkotóiról is beszélgettünk, ha helyi művész, fel is kereshettük. Fontos a mértéktartó fokozatosság. Rövid időn belül is legyen közvetlenül érzékelhető eredménye a kirándulásoknak, az ismert terek, szobrok, történelmi helyek más eddig számukra nem ismert aspektusából megmutatni. A kézműves foglalkozásoknál az elkészített tárgyat haza lehessen vinni, a közösen elkészített étel közös elfogyasztása, mind-mind az élménypedagógia része. A közösségi játékok erősítsék a kommunikációt, az együttműködést, az alkalmazkodást, toleranciát, és közös élményt nyújtson számukra.

 

Gyalogtúrák

A gyaloglás egészségmegőrző, valamint pozitív érzelmi hatása is ismert. Az elemi fizikai képességek fejlesztésén túl azonban igen sokrétű haszonnal is jár. A gyaloglás alkalmat teremhet a növények, az állatok, az épületek, a történelmi helyek megfigyelésére is, és többféle tantárgyi ismeret közvetlen szemléltetésére is.

 

Kézművesség

Kezdetben a kézműves foglalkozást vezető személy vet fel ötleteket, és az együttes tevékenység során, szinte észrevétlenül tudatosítja az előkészületeket. A legcélszerűbb, ha párhuzamosan végezhető azonos, vagy hasonló műveleteket végzünk. A tevékenységnél a finom mozgások utánzásának és gyakorlásának van különös jelentősége. A vizuális észlelés fejlesztése, a tapintási taktilis ingerek a gyurmázásnál, gyöngyfűzésnél szorosan kapcsolódnak a mozgási aktivitáshoz.

 

Közösségi játékok

Az örömteli, szabad játék a személyiség fejlődésének egyik fontos összetevője, ha nem a legfontosabbja. A szabályok elfogadása, megtanulása, a siker és kudarc elviselése, és a csapatformálás mindegyike a közösségi játékokkal fejleszthető.

 

Szalonnasütés

Gyalogtúránk alkalmával néhányszor nyárson sült szalonna volt az étkünk. Minden gyermek örült, és a munkákat örömmel osztották el maguk között. Voltak akik száraz ágakat gyűjtöttek, akik a nyársat készítették el, akik tűzet gyújtottak és őrizték, akik feldarabolták a szalonnát. A természetben való sürgés-forgás a közösen készített élelem közös fogyasztása élményekkel gazdagította és egyre összeforrottabbá tette a közösséget.

 

Versenyek

Mindezek után zökkenőmentesen zajlott le a Ki mit tud verseny a Beliczay-sziget tanösvényén. A szabályokat őt állították fel, a felnőttek csak megfigyelők voltak. A leglényegesebb mindenki nagyon jól érezte magát, és tulajdonképpen mindenki nyertesen távozott.

Kéri Mihály vezető engedélyét kérve, az Alkotó tábor képzőművészei örömmel fogadták a gyerekeket. Elbeszélgettek velük, válaszoltak kérdéseikre többek között Karsch Manfred, Győrffy Sándor, Puha Ferenc, Csetneki József és Sz.Varga Ágnes Kabó képzőművésznő, aki még megengedte, azt is, hogy rajzoljanak is és kipróbálják az égetett mogyorófavesszővel való rajzolást.

 

Együttműködés

Egyre jobban kialakult az intézmények közötti együttműködés. Ezalatt értem a Szepes Gyula Művelődési Ház, Magyar Földrajzi Múzeum, Helytörténeti Múzeum, Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Rendőrkapitányság, néhány egyesület és civil szervezeteket.

 

Önkéntesség

2011 az önkéntesség éve, de Érden már 2008-tól elindult ez a folyamat. Bíró András író, és Büki Attila költő saját házukban fogadták a gyerekeket és elbeszélgettek velük. Domonkos Béla szobrász és Eőry Emil képzőművész ugyancsak szeretettel látták a gyerekeket. A kézilabdázó lányok csapatával is találkoztak. Kóka Rozália mesét mondott, Ábel András bácsi Érd történetéről mesélt, Szakály István a lovas tanyán fogadja a társaságot, Czabai Balázs a Czabai kertet mutatta meg és beszélt a természet értékeiről. Hausenauer Dániel az Érden élő németek múltjáról mesélt. Makai József hegedült, megénekeltette a gyerekeket is. Szabad idejükből, szeretetből tették mindezt, a résztvevő gyermekek nagy örömére, akik ezáltal élményekben és értékekben gazdagabban élhették életüket.

 

Az ingyenes nyári programok eredményei

Azokkal a családokkal, akiknek gyermekei részt vettek a programon, az évközben folytatott munka, új lendületet kapott, a családok felszabadultabban nyilatkoznak, jobb az együttműködés. A nyári programok fontos eredménye az intézmények közötti együttműködés. Ez nemcsak az intézmények, hanem munkatársi szinten is érezhető. A szabadidő hasznos eltöltése a szocializáció, a gyermekek fejlődésében és a családok minél harmonikusabb működésében fontos szerepet tölt be. A szabadidő-szervezés és szociális munka viszonyában a szabadidő-szervezésnek eszközként kell szolgálnia. A szociális munkának feladata, hogy a gyerekek a szabadidejüket minél örömtelibben töltsék,és pozitív hatású élményekkel gazdagodjanak. Úgy gondolom, akik éltek a lehetőséggel, azokat sok szép emlékkel gyarapodva kezdhették el az új tanévet.