Konkrétan:

a./ vizsgálandó lenne, hogy megteremthetőek-e a feltételei valódi, elkülönült fiatalkorúak bíróságai felállításának;

b./ indokoltnak mutatkozhat külön – a fiatalkorúakra vonatkozó – kódex megalkotása.

Indokolás

ad a./

a jelenlegi megoldás (a rendes bíróságok bírói bizonyos napokon, mint a fiatalkorúak bírói járnak el) több okból kifogásolható:

• nincs összhangban a nemzetközi normákkal (az 1991. évi LXIV. tv-el kihirdetett New York-i egyezmény a gyermek jogairól – 40. cikk, 2. pont, iii. alpont);

• nem biztosítható az időszerűség és a szakszerűség;

• Magyarországon van történelmi hagyománya a fiatalkorúak külön bíróságainak (1908-1950 közötti időszak);

• Európában több országban ( Ausztria, Észak-Írország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Koszovó, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Törökország) és pl. USA-ban is léteznek ilyen bíróságok.

A fiatalkorúak törvényszékének hatáskörébe tartozna

• a fiatalkorúak által elkövetett (jelenleg helyi illetve megyei hatáskörbe tartozó) valamennyi ügy;

• a vegyes ügyek (fk és felnőtt korú által elkövetett), ha a büntetőjogi felelősség csak együttes eljárásban dönthető el (változtatni indokolt az eddigi egyesítési gyakorlaton);

• a kiskorú sérelmére elkövetett cselekmények közül a kiskorú veszélyeztetése;

• a fiatal felnőtt korúak által elkövetett cselekmények;

több megyére kiterjedő illetékességgel működne, pl. a táblabíróságok székhelyein, tehát az országban öt fiatalkorúak törvényszékének felállítása tűnik indokoltnak;

• I. és II. fokú (fellebbviteli) bíróságként is működhetne.

A megvalósítás nem kívánna különösebb anyagi ráfordítást (működtethető a jelenlegi épületekben, nem indokolt új bírók kinevezése sem, csak a jelenlegi bírói karból történne átcsoportosítás, ennek azonban feltétele lenne – esetleg később teljesítendő követelményként megfogalmazva – speciális ismeretek elsajátítása).

ad/ b.

A jelenlegi megoldás szerint a Btk. illetve a Be. külön fejezetben szabályozza a fiatalkorúakra vonatkozó eljárásokat, modellül tekintve az általános normákat, a külön fejezetekben csupán néhány – bár kétségkívül nem jelentéktelen – kivétel fogalmazódik meg.

Európa több országában is létezik külön, önálló fiatalkorúak kódexe, ezek a következő államok: Ausztria, Horvátország, Ciprus, Cseh Köztársaság, Anglia/Wales, Franciaország, Írország, Olaszország, Koszovó, Portugália, Skócia, Szerbia, Spanyolország és Svájc.

A külön, de egységes kódexnek a kiindulópontja a fiatalkorú lenne.

• az anyagi jog területén a felelősség fokozatosságának elve érvényesülne, ami az életkorban előre haladva terjedne ki a cselekmények mind szélesebb körére;

• az eljárásjogban speciális alanyként szerepelne az előzetes pártfogó (igazságügyi segítő) személye;

• ehhez igazodnak a szankciók is, melyek köre bővíthető lehetne további speciális a – fiatalkorúakra vonatkozó – nevelő jellegű jogkövetkezményekkel;

• az eljárás során a legfontosabb követelmény az időszerűség biztosítása, ami mindenképpen speciális határidők kialakítását indokolná, úgy, hogy a szakszerűség és a törvényesség követelménye ne szenvedjen csorbát;

• a mediáció sem korlátozódna az első fokú eljárásra, erre még a büntetés végrehajtási szakaszában is lehetőség adódna.

A fiatalkorúak külön kódexébe tartozhatnának a speciális anyagi jogi-, eljárásjogi-, büntetés-végrehajtási normák, a gyermekvédelmi szankciók, továbbá a fiatalkorúakkal kapcsolatos szabálysértési joganyag is. Ezek az alapvető elveket és normákat már a középiskolákban is oktatni lehetne, ezáltal is segítve a felnövekvő nemzedék jogkövető magatartásra való nevelését.

Budapesten, 2011. november 12.

Dr. Vaskuti András s.k.,

bíró, fővárosi bírósági tanácselnök