A napokban jelent meg az OECD legfrissebb oktatási riportja (Education at a Glance 2012), mely 34 OECD-tagország (és néhány további G20-as ország) oktatási rendszerének igen részletes adatait ismerteti. A kötetben olyan részletes és releváns adatok olvashatók, melyek nélkül egy felelős oktatáspolitika elképzelhetetlen. – REINER Roland (a Republikon Intézet elemzője) írása. - Hvg.hu.
A mostani jelentés (mely elsősorban 2010-es adatokra épül) számai és megállapításai ugyanakkor akár az Orbán Viktor és Hoffmann Rózsa nevével jelzett oktatáspolitika alapos, statisztikai adatokkal alátámasztott kritikája is lehetne. Az alábbiakban elsősorban azokra a felsőoktatással kapcsolatos tényekre-adatokra mutatok rá, amik alapján egyértelművé válik, hogy a felsőoktatás szűkítése nem csak a nemzetközi trendekkel megy szembe, de a folyamat eredményeképp számszerűsíthető előnyöktől válik meg a magyar állam és társadalom.
A kutatás legfontosabb megállapításai ugyanis egy irányba mutatnak: a globális trend továbbra is a felsőoktatás dinamikus bővülése és a tudásalapú gazdaság térhódítása. A 2010-es számok arra is alkalmasak, hogy a 2007-2010 közötti gazdasági válság és recesszió hatását mérjék. Az eredmény egyértelmű: a magasabb képzettség segítette a válság hatásainak kivédését, körükben sokkal kevésbé nőtt meg a munkanélküliség, illetve a korábban is létező fizetési előnyük sem csökkent.
Az általános megállapítás után jöjjenek a konkrét, magyar szempontból érdekes számok. A bejegyzésben elsősorban a felsőoktatásról lesz szó, a középfokú oktatásról csak akkor, ha ahhoz kapcsolódik. Ami a felsőoktatásban részt vettek számát illeti, 20%-kal Magyarország a lista alsó harmadában, jóval az OECD-átlag alatt (31%) található (az arányok a 25-64 év közötti korosztályra vonatkoznak, tehát hazánk esetén a 25 és 64 év közöttiek ötöde vett részt a felsőoktatásban).
Tovább a teljes cikkre (grafikonokkal) - hvg.hu
foto:sxc.hu