Az augusztus 20-i ünnepségen kiemelte, hogy „Magyar katonák, honvédek nélkül nem állhat meg a haza, honvédtisztekre mindig szükség lesz, és készen kell állniuk a kihívásokra.” Milyen kihívások miatt tartja fontosnak a Nemzeti Alaptantervben rögzített honvédelem kötelező oktatását?

Történelmünk, sajnos, tanulságos olvasmány. A pillanatnyi, hál’ Istennek békés időszakban is készen kell állnunk a Magyar Honvédség Alaptörvényben meghatározott feladatára, a haza fegyveres védelmére, és arra is, hogy ha baj van, szövetségeseink támogatására siethessünk a megfelelően kiválogatott és felkészített katonákkal és felszereléssel. Jó úton járunk, ezt bizonyítja az a rengeteg elismerés amit külszolgálatot teljesítő katonáink munkájukkal kiérdemelnek a világ számos pontján.

A Nemzeti alaptanterv a főbb állampolgári jogok és kötelezettségek megismertetésének lehetőségét, ennek keretei között a honvédelmi nevelést biztosítja, de ez nem összekeverendő a katonai szolgálattal, vagy a katonai kiképzéssel.

Tekintettel arra, hogy Magyarország ratifikálta az ENSZ Gyermekjogi Egyezményéhez kapcsolódó kiegészítő jegyzőkönyvet a gyerekek részvételéről a fegyveres konfliktusokban, amely határozottan kiáll amellett, hogy 18 éves kor alatt ne lehessen katonai képzést se folytatni, miképpen látja a magyarországi terveket, gyakorlatot?

Mint említettem a hazafias, honvédelmi nevelés nem katonai kiképzést takar, hanem a honvédelmi identitástudat szükségességét hangsúlyozza, a cél, az, hogy a gyermekek az oktatás segítségével felelős állampolgárokká váljanak, közösségi tudatuk és igényeik fejlődjenek, alakuljon ki bennük a hazaszeretet és kötelességüknek érezzék Magyarország védelmét, amelyhez megfelelő felkészültség szükséges. Hangsúlyozom, hogy a Magyar Honvédségben történő szolgálatvállalás törvényben rögzített feltétele a 18. életév betöltése.

Felkészültnek és kompetensnek érzi-e a pedagógusokat e tantárgy oktatására? Ki fog nekik szakmai segítséget nyújtani?

A Magyarországon dolgozó pedagógusok, nyugodtan kijelenthetjük, nemzetközi szintű összehasonlításban is kiválóra vizsgáznak. Lelkesek, felkészültek, tanítványaik iránt elkötelezettek.

A hazafias, honvédelmi nevelés feladatának megjelenése egy új, aktuális kihívása a pedagógus társadalomnak, de a Honvédelmi Minisztériumban már folyik az a munka, melynek eredményeként rövidesen több pedagógus továbbképzési lehetőségetfogunk akkreditálni. A pedagógusok felkészítését pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem más felsőoktatási intézményekkel együttműködve fogja végezni.

Miért tartja fontosnak, hogy a gyerekek fegyverzettechnikai eszközökkel, páncélozott harcjárművekkel, táborőrséggel és riadókkal gyakorolják a sorkatonák mindennapjait, amire az „Angyalbőrben – military gyermektábor” keretében idén 800 gyereknek volt lehetősége?

A gyerekek, akik önként jelentkeztek erre a táborra, nem kaptak katonai kiképzést. Megismerkedhettek egy őket érdeklő szakterület bizonyos részeivel. A korosztály érdeklődésének megfelelően kialakított program a katonáink szolgálati feladatait modellezi, a diákoknak lehetőségük van a valóságban is kipróbálni a katonák mindennapjait. Úgy gondolom, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanulók reális képet alkothassanak a katonák tevékenységéről és valós ismeretek birtokában döntsenek a pályaválasztásról.

Aki katona akar lenni, ezzel kell megismerkedjen, és nem kábítószerekkel, álkapcsolatokat nyújtó számítógépes játékokkal, hamis „közösségi” portálokkal. Itt a gyerekek biztonságos körülmények között, valódi kihívások közepette próbálgathatják saját korlátaikat, és szakszerű segítséget kaphatnak azok kitolására, kiszélesítésére. Valódi közösséget találnak, közös fáradtságban edzett barátokra, barátságokra tesznek szert.

Nem tart attól, hogy az erőszak, aminek bizonyos tekintetben legitim formáját adja a hadsereg – káros hatással lehet a gyerekek fejlődésére?

Nem! A fegyelem, a rend, a tisztelet olyan értékek amelyek a hadseregen belül és kívül is csak a javára válhatnak az embernek.

Hogyan érvényesíthető a tekintélyelvű, erősen hierarchizált katonai rendszerben a gyermekjogi szemlélet?

Egymás tiszteletben tartása, a bajtársiasság, a segítségnyújtás, a közösen elért siker öröme a gyerekek számára is értékké kell, hogy váljon. Ma úgy mondjuk, „jó csapatjátékos” de jól játszani csak úgy lehet, ha elfogadjuk és betartjuk a szabályokat. Aki látja ezt, még akkor is, ha nem is lesz katona, itt olyat tanulhat meg, ami egész életére pozitív hatással lesz.

Mit vár a KatonaSuli programtól, ami a középiskolák számára teszi lehetővé a honvédelmi ismeretek elsajátítását? Mit profitálnak belőle a fiatalok?

A KatonaSuli elsődleges hatása a jó és elkötelezett, a közösségéért tenni tudó és akaró személyiség kinevelésének segítése, természetesen összhangban a többi tantárggyal. A katonai alapismereteken belül a gyerekek tanulnak elsősegélynyújtást, terepen való tájékozódást, túlélési ismereteket és sok más a hétköznapokban is hasznos ismeretet. Akár egy balesetben, vagy egy természeti katasztrófában kell segíteni, akár a nagybetűs életben nehéz döntéseket hozni, ezeket mind-mind elősegíti az az összetett tananyag, ami a KatonaSuli programon belüli oktatást jelenti.

A honvédelmi ismereteken túl milyen szakemberek (pedagógusok, pszichológusok) foglalkoznak majd a katonaiskolákban a gyerekek erőszakhoz való viszonyulásával, békés konfliktus kezelési módszerek megismertetésével?

Tízezerhez közelít azoknak a diákoknak a száma, akik valamilyen formában a programon keresztül kerültek kapcsoltba a honvédelemmel, de eddig nem tapasztaltunk ilyen igényt, vagy problémát.

A diákok felkészülését a tanárokon kívül a Magyar Honvédség legjobbak katonai is segítik, többek között azok a külszolgálatot megjárt veteránok akik naponta gyakorolták „élesben” veszélyes helyzetek közepette a békés konfliktuskezelést.

Jelképezhet második esélyt a hadsereg esélyegyenlőség és integráció tekintetében a hátrányos helyzetű fiatalok számára?

Az ágazati esélyegyenlőségi irányelvekkel, valamint hazánk Európai Unió elnökségének kiemelt célkitűzéseivel összhangban a honvédelmi tárca is meghirdette esélyegyenlőségi stratégiáját, mely a hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok helyzetének könnyítése, esélyeik és életkilátásaik javítására fókuszál.

A Honvédelmi Minisztérium által működtetett „KatonaSuli” program a roma és hátrányos helyzetű fiatalok számára is biztosítja a Magyar Honvédség eszme- és értékrendszere megismerésének lehetőségét: a célcsoport tagjai lehetőséget kapnak egy olyan közösséghez történő csatlakozáshoz, mely közösség vallástól, nemtől és etnikai hovatartozástól függetlenül biztosítja az egyéni és közösségi teljesítményre épülő elismertség, megbecsülés és felemelkedés esélyét.

A „Katonai alapismeretek” tantárgy tanulása során a katonaéletet választó fiatalok részére több lehetőség adódik a Magyar Honvédséghez történő csatlakozáshoz. Az alternatívák egyike az Önkéntes Tartalékos Rendszerben vagy szerződéses katonaként történő szolgálatvállalás, a másik formája a továbbtanulás. Az első két lehetőséghez nem szükséges az érettségi megléte, ezért megfelelő pályára irányítással azon fiatalok felzárkóztatása is biztosított a honvédségben ezen elemeken keresztül, akik érettségivel nem, csak alapfokú iskolai végzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkeznek. A továbbtanulás a tehetségesebb fiatalok számára a tiszti karrier és ebből fakadóan a Nemzeti Közszolgálati Egyetem irányába lehetséges, míg a másik alternatíva az altiszti hivatást választó érettségivel rendelkező fiatalok számára az MH Altiszti Akadémia.

A hátrányos helyzetű, roma, ám tehetséges fiatalok esélyeit kívánja javítani a tárca által kiírt Lippai Balázs esélyegyenlőséget elősegítő ösztöndíj: az ösztöndíjat az a hátrányos helyzetű, magát roma származásúnak valló pályázó nyerheti el, aki részt vesz a „KatonaSuli” programban és megfelel a pályázati feltételeknek.

Jó példa a tárca esélyegyenlőségi törekvéseire, hogy legutóbb június végén bővült egy újabb iskolával a KatonaSuli programunk, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Biri településen található Dankó Pista Egységes Óvoda-Bölcsőde, Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiummal. A 2004-ben létrehozott alapítványi iskola célja, hogy a megyében élő halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokat visszaültessék az iskolapadba, életcélt mutassanak számukra, ennek érdekében pedig szerettek volna valami újat nyújtani a gyerekeknek.

foto:sxc.hu