Hogyan kezelhetjük az osztálytermi sokszínűséget? Mit jelent az integráció? Milyen tanórai gyakorlatokon keresztül ismertethetjük meg a diákokat a vándorlás, menekülés, diszkrimináció témáival?

“Nincs nevem, sosem volt. Iskolába sem jártam soha. Az utcán élek és mindig elfog a szomorúság, amikor látom, hogy a velem egykorúak reggel belépnek az iskola kapuján” - mondja egy egyiptomi kislány, és fejkendőjébe törli könnyeit. A világon rengeteg olyan gyermek él, akiket nem regisztrálnak születéssükkor, így láthatatlanok maradnak a hivatalok szemében. Bár számukat nagyon nehéz megbecsülni, jelenleg nagyjából 120 millió gyermek tengeti életét így szerte a világban. Ők legálisan nem léteznek. - a Családháló írása.

Az Európa 2020 stratégia valódi formája most kezd kirajzolódni. A 2010-ben elfogadott stratégiát– annak kiegyensúlyozottabb szemlélete miatt - az Eurochild és számos más szervezet is üdvözölte.

Az iskolák amellett, hogy eltérő ismereteket oktatnak a diákok számára, a fiatalok gondolkodására és aktivitására is hatást gyakorolnak nevelői munkájukkal és napi működésükkel. A Kurt Lewin Alapítvány másfél éves kutatási, fejlesztési programjában egy kelet-magyarországi város négy középiskolájában az iskola és az aktív állampolgárság viszonyát vizsgálta.

Egyesült Államok-szerte vetnek véget oktatási szervezetek az úgynevezett zéró tolerancia politikájának, mivel nem bizonyult hatékonynak az iskolai biztonság vagy a tanulói teljesítmény javítása terén, viszont riasztó ütemben növekedett meg a hallgatói felfüggesztések és kiutasítások száma az intézkedések hatására.