A szociális fejlődés jövőbeli fenntarthatóságáról Európa-szerte folyik a vita. Min alapulhat a pozitív változás? Milyen szerepe lehet Európának a szükséges paradigmaváltás megteremtésében? Milyen új elköteleződés szükséges az államok és polgáraik részéről? Hogyan támogathatók az egyes államok polgárai saját életükben és társadalmukban a proaktív szerepvállalásra?

1989. november 20-án fogadta el az ENSZ a Gyermekjogi Egyezményt, azóta ezt a napot a Gyermeki Jogok Világnapjaként tartjuk számon. Az Eurochild és az UNICEF a mai napon közös nyilatkozatot tett közzé a „Gyermeki Jogok Európai Kiáltványa a 2014-es Európai választások közeledtével”  címmel.  A kiáltvány felhívja az Európai Parlament tagjainak figyelmét arra, milyen fontos a gyerekek jogainak védelme Európában és a világon mindenhol.

Gödöllőn tartott előadást az iskolai erőszak megelőzéséről és a kialakuló konfliktusok kezeléséről november 18-án Dr Herczog Mária szociológus, a téma szakértője, a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület elnöke. A rendezvényen pedagógusok, védőnők és a téma iránt érdeklődő szakemberek vettek részt.

A hétvége után éhesen iskolába induló, a nyári szünetben meleg ételhez csak alig-alig jutó gyerekeket nem csak a harmadik világban készült felvételeken láthatunk, hazánkban is még mindig létezik – és egyre nagyobb méretű - a probléma: mintegy húszezer gyermek szó szerint éhezik, további félmilliónak pedig rendszeresen nélkülöznie kell.

Hétről hétre érkeznek az újabb hírek arról, hogyan képezik majd a régi és új nevelőszülőket, vagy mikortól nem lehet majd gyerekeket intézetben elhelyezni. Nagyon sok az ellentmondás, az érintettek tanácstalanok, a gyerekekről pedig szinte szó sem esik.

November 12-e a szociális munka napja.
Ennek alkalmából – a szakma ünnepe mellett vagy helyett – ma délutánra tüntetést szervez több érdekképviseleti szervezet. Mint mondják, ha sürgősen nem változik a helyzetük, egyszerűen összeomlik az ellátás.

Cikkünk a gyermekprostitúcióval, gyermekek szexuális kizsákmányolásával foglalkozó sorozatunk második része.
Előző: Lanzarote-i Egyezmény a gyerekek szexuális kizsákmányolása ellen

17 éves lányát futtatta egy anya  – állt tegnap reggel az index.hu címlapján a hír, „A lány már egyébként is prostituáltként dolgozott, amikor az anyja, hogy neki is legyen haszna az üzletből, elkezdett kuncsaftokat szerezni neki. A légyottokat a saját otthonukban bonyolították le. Az anya ellen kerítés miatt indult eljárás."

Cikkünk a gyermekprostitúcióval, gyermekek szexuális kizsákmányolásával foglalkozó sorozatunk első része.

Magyarország törvénykezését, mint az ENSZ és az Európai Unió tagja nem csak az állami szereplők és jogszabályok határozzák meg, hanem az olyan különböző nemzetközi jogi dokumentumok is befolyásolják azt, mint például a Lanzarote-i Egyezmény, azaz 'Az Európa Tanács Egyezménye a gyermekek védelméről a szexuális kizsákmányolás és a szexuális bántalmazás ellen'.

A közvélekedésben, amikor a gyerekek elleni káros - vallási vagy kulturális alapú – tradicionális gyakorlatokról hallunk, általában a női „körülmetélés", gyermekházasság, testmódosítás (pl. a nyak vagy az ajkak fokozatos megnyújtása), vagy egészen más, a mi kultúránktól távolinak vélt eset jut eszünkbe, amiről úgy gondoljuk, a mi „fejlett", „civilizált" Európánkban, és főleg Magyarországon nem történhet meg.

Idén szeptembertől csak olyan egészségfejlesztő programok jelenhetnek meg az iskolák falain belül, amelyek rendelkeznek az Országos Egészségfejlesztési Intézet pályázati úton elnyerhető szakmai ajánlásával. A tanévkezdésig azonban mindössze két, helyi hatókörű program kapott ajánlást. Jelenleg tehát az iskolák túlnyomó többsége – az ajánlási kötelezettség alól mentesült iskolarendőri, illetve a bűnmegelőzői tanácsadó szolgálaton kívül – törvényesen nem tud semmilyen prevenciós szolgáltatást igénybe venni.