Balázs
Herczog M.-Neményi E.-Rácz A.: A gyermekekkel szembeni szexuális visszaélésekről
A gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések és ezen belül is a kereskedelmi célú kizsákmányolás kérdése az utóbbi évtizedben egyre növekvő nyilvánosságot kapott. Ennek eredményeképpen mind több esetre derül fény, amelyből sokan azt a következtetést vonják le, hogy növekszik a gyerekek elleni szexuális bántalmazások száma.
Magyarországon ma még mindig sokan gondolják, hogy nálunk alig van jelen ez a probléma, inkább divat vagy "importáru", semmint olyasmi, ami a magyar gyerekeket fenyegeti, ezért nem célszerű vele behatóbban foglalkozni. A külföldi tapasztalatok azonban nálunk is érvényesek, mert minél több szó esik a szexuális visszaélésekről, a szakemberek annál több esetről szereznek tudomást, és annál többen kérnének segítséget, ha lenne hol.
Herczog Mária: Ne hagyjuk őket magukra
Évente átlagosan 25 csecsemőgyilkosságra derül fény, amelyek többsége eltitkolt terhesség következménye. Az a javaslat, hogy minél több kórház előtt legyen inkubátor, ahol az anyák név nélkül otthagyhatják gyermekeiket, illetve, hogy lehetőségük legyen az anonim szülésre, kétségtelenül kifejezi a jó szándékot, amely szeretné elérni, hogy ne történhessenek meg ezek az esetek. Azonban ez a módszer nem azt üzeni, hogy figyeljünk egymásra és segítsünk a bajban lévőknek, hanem azt, hogy zárjuk ki ezt a problémát a legkönnyebben. Ugyanakkor ez nem lehet érdeke sem a társadalomnak, sem az így érdemi segítség nélkül maradó anyáknak, sem a gyerekeknek, és nincs arról van szó, hogy ne lenne erre más megoldás.
A kézikönyvet elsősorban szakembereknek szánják a szerzők: Buda Béla, Herczog Mária, Kardos Klára, Rákár Natália, Regős Judit és Varga Gabriella.
(Szak)Újságíró gyakornok – Online szerkesztő
Tanulmányaidat a szociális munka, gyermek vagy családvédelem területén folytatod? Szeretnéd bővíteni elméleti ismereteidet nemzetközi szakirodalommal és gyakorlati feladatokkal? Akkor téged vár a Család Gyermek Ifjúság gyermekvédelmi folyóirata, ahol munkád során megismerkedhetsz a legfrissebb külföldi gyakorlatokkal, szakmai irányítás alatt próbálhatod ki, milyen szerkeszteni, publikálni vagy éppen kutatómunkát végezni a szakterületeden.
(Szak)Újságíró önkéntes
Tanulmányaidat a szociális munka, gyermek vagy családvédelem területén folytatod? Szeretnéd bővíteni elméleti ismereteidet nemzetközi szakirodalommal és gyakorlati feladatokkal? Akkor téged vár a Család Gyermek Ifjúság gyermekvédelmi folyóirata, ahol munkád során megismerkedhetsz a legfrissebb külföldi gyakorlatokkal, szakmai irányítás alatt próbálhatod ki, milyen szerkeszteni, publikálni vagy éppen kutatómunkát végezni a szakterületeden.
A helyreállító igazságszolgáltatás jogi szabályozása és gyakorlata néhány európai országban
Tartalomjegyzék
Előszó
Országtanulmányok
- Rob van Pagée – Jan van Lieshout: Holland példák a resztoratív módszerek alkalmazására
- Herczog Mária: Helyreállító igazságszolgáltatás esélyei a változások tükrében Magyarországon
- A. Hartmann – T. Steudel – F. Winter: Országjelentés a Németországban alkalmazott Tettes-Áldozat Egyezségről (Täter-Opfer-Ausgleich, TOA)
- Doina Balahur: Multidimenzionális Helyreállító Igazságszolgáltatás mindenki számára: romániai fejlesztések
Empírikus kutatás
- Kőműves Ágnes: Konfliktuskezelés – a helyreállító igazságszolgáltatással kapcsolatos attitűdök vizsgálata – egy empirikus kutatás tükrében
A kiadványt megrendelheti az Egyesület e-mail címén vagy telefonon (+36/1-225-35-26)!
A kiadvány ára 1200Ft.-
Könyvkiadás
Gyermekvédelmi szakkönyveknek a megjelentetésével kívánjuk támogatni a gyermekvédelemben dolgozó szakembereket és intézményeket, hogy mindannyian emberségesebben és eredményesebben segíthessük a családokat és a gyerekeket, képviselhessük a szakma és a kliensek érdekeit, erősítve és bátorítva minden érdekelt aktív részvételét.
Saját kiadású könyveink
Az Egyesület által forgalmazott kiadványok:
Az Egyesület munkatársai által írt, nem saját kiadású kiadványok:
Lovas Zsuzsa, Herczog Mária |
Mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft. 4925.- Ft Megvásárolható a kiadó honlapján, itt. |
"Hogyan tovább?"
Egyesületünk az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által kiírt
(7242/0090 számú) pályázat egyik nyertese.
Főbb tartalmi elemei a következők:
- Az egész életen át tartó tanulás népszerűsítése
- A távmunka térnyerésének elősegítése
- A hátránnyal élők képzésének segítése
- A fogyatékkal élők képzésének segítése
A program célja, hogy – film formájában – közérthető módon nyújtson tájékoztatást a nagyközönség és az érintettek számára az egész életen át tartó tanulás fontosságáról, formáiról, a távmunka kiaknázatlan lehetőségeiről, a hátránnyal élők és a fogyatékkal élők képzésének és alkalmazásának előnyeiről, valamint a munkaerőpiacra a GYED-ről, GYES-ről visszatérni szándékozó szülőknek. Szeretnénk felhívni a figyelmét minden érintettnek, és a gazdasági szektor szereplőinek egyaránt a kiaknázatlan lehetőségek sokrétűségére és a lehetőségek jobb megjelenítésének, személyre szabottságának szükségességére és hasznosságára. A tárgyalt témák legjobb, módszertanilag is felkészült szakembereit vonjuk be a szociális, a gazdasági, HR, PR és a média területéről egyaránt. A végeredmény egy szórakoztató-tájékoztató filmsorozat, „teleregény", amely a gazdasági és szociális területein használható oktatófilm, melyben információkat és lehetőségeket mutatunk be, érthetően és élvezhető formában, amely a közvetlen célcsoporton kívül segíti az általános tájékozódás, megértést is.
A program sikere – többek közt – attól remélhető, hogy a felmérések és mérések egyértelműen mutatják, hogy a lakosság túlnyomó többsége Magyarországon és a fejlett országokban is elsősorban az elektronikus sajtóból, kiemelkedően a televízióból tájékozódik. Az információk hatékony, gyors és eredményes átadásában egyre nagyobb szerepet töltenek be a rövid, informatív, ugyanakkor a figyelmet megragadó és érzelmileg is megélhető, megérintő programok. A médiaelemzések tanúsága szerint a televízió nézési szokások alapján a folytatásos filmek, családtörténetek, teleregények a legnépszerűbbek. A statisztikai adatok alapján állítható, hogy hazánkban szinte minden háztartásban van legalább egy televízió, és noha a fogható csatornák száma korlátozott, néhány program mindenki számára elérhető. Ez alapvetően indokolja, hogy miért van szükség olyan produkció előállítására, amely a fenti igényeknek és lehetőségeknek megfelel, ugyanakkor sokoldalúan felhasználható. A hátránnyal élő különféle csoportok, az esélykiegyenlítésre kevéssé számíthatók megjelenése a képernyőn nem haladja meg az 5%-ot, és ők is főként az őket képviselő szervezetek, intézmények fellépésével. Olyan közérdeklődésre számot tartó témákban, mint e pályázat négy témája, a hatékony és eredményes társadalmi érvényesülést elősegítendő jóval több és rendszeresen megjelenő, szolgáltató, minőségi ismeretterjesztő és attitűdformáló, dokumentarista jellegű és a nagyközönség számára is fogyasztható műsorok elkészítése lenne indokolt.
A projekt célja tehát elérni mindazokat, akik a pályázatban kitűzött mindegyik cél elérésében érdekeltek lehetnek, így az élethosszig tartó tanulás, távmunka, fogyatékkal élők, hátrányos helyzetűek. Rajtuk kívül e program elérheti az ő környezetükben élőket, és azokat is, akik szakmaszerűen e célok megvalósításán fáradoznak. Ez utóbbi csoport esetében módszertani, oktatási segédanyagként szolgálhatnak a projekt megvalósítása esetén elkészülő filmek.
Konkrét tartalmát és felépítését tekintve a program egy 4×20 percből álló filmsorozat keretében mutatja be azokat az információkat, tevékenységeket, ismereteket, készségeket, amelyek a nézőket segítik a jobb tájékozódásban, a választható, és számukra legkedvezőbb lehetőségek megtalálásában. Egy család és környezete bemutatásával, köznapi élethelyzetekkel és mindazokkal a jellegzetes problémákkal és megoldási lehetőségekkel ismertetjük meg a nézőt, amelyek a kiírásban szereplő témákban és az azokhoz kapcsolódó tudnivalókról közvetlen és közvetett ismereteket, eligazodást jelentenek.
A film tartalma szerint játékfilmes eszközök mellett szakemberek bevonásával mindazokat az ismereteket és információkat megjeleníti a képernyőn, amelyekre az érintetteknek szüksége lehet, így például a további információkhoz és tájékozódáshoz szükséges elérhetőségeket, lehetőségeket. A filmsorozatban tervezettek szerint nem csak az egyes érintett családtagok rokonok, szomszédok – munkanélkülivé váló diplomás középkorú apa, vagy hallássérült, mozgássérült, illetve alacsony képzettségű roma fiatal, GYES-ről visszatérni akaró szülő – konkrét lehetőségeit és tudnivalóit ismertetjük, hanem kitérünk az egészség megőrzésének, a kritikus élethelyzetekben gyakran előforduló egészségügyi, érzelmi, pszichés gondoknak a megelőzésére, kezelésére is csakúgy, mint az érintett gyerekek szükségleteire.
A program (az utánkövetéssel együtt) 2008. augusztus 31-éig tartott.
Települési mediációs modellprojekt
Partnerszervezet: Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület
Országos Bűnmegelőzési Bizottság, Bűnmegelőzési modellprojekt, 2009.
1. Kiindulópont
A projekt célja a resztoratív szemlélet széleskörű megismertetése, a resztoratív módszerek alkalmazásának elősegítése volt annak érdekében, hogy Nyírgyulaj község lakói egymás iránti empátiája és felelősségvállalása növekedjen, ezáltal a helyi konfliktusok megoldása hatékonyabbá váljon. Mediátorok képzésével és a családi csoport konferencia módszer alkalmazásának megtanításával, helyi segítő csoport munkájának elindításával kívántuk a településen lakókat képessé tenni problémáik helyreállító szemléletű megoldására.
Nyírgyulajon is az emberek problémáik megoldását nagyon gyakran kívülről várják, első sorban a polgármesteri hivataltól, a védőnőtől, a családgondozótól. A Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület tagjai, közöttük a település jegyzője, határozottak voltak abban a tekintetben, hogy a konfliktusokat az érintettek bevonásával, aktív közreműködésükkel, és nem hatósági úton kell megoldani, ezért szándékaik megvalósításához nagyszerű lehetőségnek bizonyult a programban való közreműködés. Kezdeményezésüket támogatta a szociális munkás végzettségű polgármester, és a polgármesteri hivatal munkatársai is nyitottak voltak a képzéseken történő részvételre. A település körzeti védőnője, aki jól ismeri a családokat, a családok megbíznak benne, ugyancsak könnyen motiválható volt, a családgondozó, az óvoda vezetője és mások is érdeklődtek a program iránt.
Nyírgyulaj a leghátrányosabb települések egyike, a 2200 fős község Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében található. A településen óvoda, általános iskola, teleház, könyvtár működik, és néhány civil szervezet – polgárőrség, sportegyesület, vadásztársaság, nyugdíjas klub és a Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület – is igyekszik teret adni közösségi tevékenységek végzésére. A községben jelen vannak a térség tipikus problémái, mint pl. a magas munkanélküliség, az ezzel együtt járó szegénység, s ennek magatartásra gyakorolt hatásai, valamint a családon belüli erőszak, alkoholizmus, agresszió, s növekszik a konfliktusok száma főleg a dolgozó és az inaktív lakosok között. Ezek a problémák számos feszültség forrásai családon belül és a családok között is. A szülők döntő része alul iskolázott, rossz körülmények között él. A községben lakók túlnyomó része segélyből tartja fenn magát, a roma kisebbség aránya 10-12%. A gyermekek jelentős hányada ingerszegény környezetben nő fel, nincs pozitív követendő példa előttük, a velük foglalkozó szakemberek továbbképzése pedig nem megoldott. A település vezetői és intézményi munkatársai azon dolgoznak, hogy az itt élőknek tényleges segítséget tudjanak adni. A pályázati lehetőség azért keltette fel a figyelmüket, mert naponta szembesülnek az agresszió különféle formáival, veszekedéssel, indulatokkal, amelyek kezelésében hiányosnak ítélték meglévő készségeiket. Nagy számban fordulnak elő lakossági feljelentések, amelyekben rokonok, szomszédok, szülők kérik, hogy a "hatóság tegyen igazságot". Az ilyen jellegű ügyek száma növekszik, s ennek mérséklésére remek alkalomnak látszott a program által kínált resztoratív technikák megismerése. A konfliktusok megelőzésének, kezelésének ezen módjai remélhetően hosszú távon hatékonyan működnek majd, eredményeképpen csökken a mély konfliktusok és a feljelentések száma, s a településen a békés együttélés szabályai egyre szélesedő körben ismertté, elfogadottá és betartottá válnak.
2 . A program általános bemutatása
Előkészítés
A program Nyírgyulajon az együttműködő két egyesület tagjainak és tevékenységének kölcsönös és mélyebb ismerkedésével, és a megvalósítás részleteinek, ütemezésének valamint a feladatmegosztás pontosításának megbeszélésével kezdődött. A projekt széles körű megismertetésére lakossági fórumot szerveztünk, amelyről plakátokon és az intézményekbe eljuttatott meghívókból értesülhettek a községben élők, dolgozók. A fórumon ismertettük a projekt befogadásának előzményeit, céljait, várható hozadékait, és bemutatkoztak a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület (Csagyi) képviselői. Az eseményen levetítettük a Csagyi által készített, és a közszolgálati tévében sugárzott 25 perces ismeretterjesztő filmet ("Konfliktusok és megoldások"), amelynek témája a mediáció, a családi csoport konferencia és a kör-modell legfontosabb jellemzőinek, a resztoratív szemlélet és filozófia alapjainak bemutatása. A fórumra a szomszédos településekről is érkeztek érdeklődők, és a Magyar Televízió Regionális Stúdiója, Miskolc munkatársai által készített riport sugárzása révén valamint a nyíregyházi Hajó Rádió reggeli műsorában leadott interjúnak köszönhetően meglehetősen nagy nyilvánosságot kapott a modell-projekt.
Az érdeklődés fokozása és a tájékozottság növelése érdekében a helyi lap, a Nyírgyulaji Mozaik 2009 évi első különszámának 700 példányos megjelentetésével a község minden háztartásába eljutott a program a híre és a fejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók.
A modell-programban alkalmazott resztoratív technikák indokoltsága
A program központi eleme az a két képzés volt, amelyeket a szociális területen dolgozók továbbképzési rendszerében akkreditált tematikával, módszerekkel és segédletek, munkafüzetek rendelkezésre bocsátásával, szakirodalom ajánlásával valósítottunk meg. A két képzés kiválasztását, modell-programban illesztésének indokoltságát rövid bemutatásukkal támasztjuk alá:
A mediáció a társadalmi együttélés különféle területein kialakult konfliktusok esetében használható – fogyasztóvédelem, betegjog, családjog, munkaügy, stb.), és a leggyakrabban alkalmazott resztoratív gyakorlat. Privát jellegű, és nem más, mint facilitált párbeszéd két fél között. A mediáció során egy független harmadik fél (mediátor) közvetít a konfliktusban álló felek között, segíti őket a konfliktus körülményeinek, hatásainak megtárgyalásában a közöttük létrejövő megállapodás kidolgozása érdekében. A mediáció alapvetően jövőre orientált eljárás, amely egyenlő vagy kiegyensúlyozott erőviszonyok között alkalmazható abban az esetben, amikor a felek önként vállalják a folyamatban történő részvételt, mert belátják, hogy a megegyezés mindkettőjük érdeke.
A családi csoport konferencia (cscsk) döntéshozó módszer lehetővé teszi a családnak és környezetének, hogy a felmerülő problémákra megoldást keressenek, és ennek érdekében saját erőforrásaikra támaszkodjanak, bevonva mindazokat, akikben megbíznak, és akik hajlandók közreműködni. A cscsk alkalmazása során a tágan értelmezett családtagok (rokonok, barátok, szomszédok, stb.) együttesen tervezik meg, hogy milyen módon kívánják megoldani a családban felmerült, vagy a családot érintő (gyermekvédelmi, oktatási, igazságügyi, egészségügyi, szociális, lakóközösségi, stb.) problémát. A konferencia módszer célja a konfliktusmegoldáson túl, hogy összehozza – sokszor életükben először – a bajba került személy közösségéhez tartozókat, láthatóvá tegye elvárásaikat, s azt is, hogy ki, miben tud segíteni a probléma megoldása érdekében. A módszer alkalmazása hozzájárul a közösség megerősítéséhez, elősegíti a társadalmi kohéziót, hiszen egyfelől a normákkal szembekerülő személyeknek lehetőséget nyújt arra, hogy problémájukra saját családjukon és kultúrájukon belül találjanak megoldást, másfelől nem elítéli, kirekeszti, hanem megfelelő megoldások esetén támogatja őket.
A mediációs képzés
A módszer megismerését, a mediációs szakaszok próbahelyzetben történő gyakorlását követően a résztvevők a saját munkaterületükön alkalmazták a mediációs technikát. Mediációra alkalmas esetek megoldását végezték az újonnan tanult módszerrel egyéni, és páros mediátori helyzetben is (mediátor + co-mediátor) szakértők által támogatottan és egymást is segítve a módszer minél magasabb szintű elsajátítása érdekében. Saját eseteik vezetését megelőzően, kiscsoportban 2 alkalommal, majd a tanfolyamon résztvevők teljes köre esetmegbeszélő csoport-munkában (szupervízió) vett részt. A találkozókra dokumentált esetekkel érkeztek.
A szakmai készségfejlesztő program célja a segítő szakmában dolgozó szakemberek konfliktus kezelésére alkalmas eszköztárának bővítése, s ezen keresztül alapvető ismereteket kívántunk nyújtani a resztoratív konfliktuskezelésről általában és használhatóságáról szakterületükön.
A képzésen túl
A program második hónapjában meghirdetett iskolai rajzpályázattal a legfiatalabbak bevonását, s általuk a szülők közvetett elérését céloztuk meg, ezen keresztül a szórólapokkal kapcsolatos kíváncsiságot, a téma iránti érdeklődést kívántuk fokozni. A továbbképzéseken résztvevők számára bemutattuk az "Égő hidak" dokumentumfilmet, hogy a mindennapi gyakorlattól egyelőre idegen konferencia módszert egy valóságos eset feldolgozásán keresztül közelebb hozzuk az érdeklődőkhöz, majd a film által kiváltott érzelmek, vélemények, az alkalmazott módszerek megbeszélésére került sor.
A családi csoport konferencia képzés
A képzés modell-programba emelésével el akartuk érni, hogy a kliensekkel foglalkozó szakemberek szemléletét, munkamódszereit közelítsük az utóbbi években kialakult szükséglet és emberi, gyermeki jog alapú munkamódszerekhez annak érdekében, hogy képesek legyenek ügyfeleik igényeihez szabni a szolgáltatásokat.
A modell-projekt zárása
A modell-projekt befejezéseként hirdettük ki a rajzpályázat nyerteseit, megjelentettük a Nyírgyulaji Mozik második különszámát, amelyben a gyerekek rajzainak közkinccsé tétele mellett a projekt fogadtatásáról, és a közös munka tapasztalatairól, eredményeiről számoltunk be a településen élőknek.
A program teljes egészében Nyírgyulajon valósult meg a két egyesület tagjainak együttműködésében és számos helyi segítőnek köszönhetően, akik közül az általános iskola tanárait külön köszönet illeti a gyerekek bevonásáért és felkészítéséért.
A lezajlott mediációk és a megkezdett családi csoport konferenciák alanyai Máriapócs, Pócspetri, Nyírbátor és Nyírgyulaj lakói, akik családi és/vagy közösségi konfliktusok megoldásában voltak érintettek.
3. A megvalósítás értékelése
A két képzésen a szociális ellátásban – leginkább családgondozóként – dolgozók mellett, a kétféle módszer megszólított védőnőt, tanítót, óvónőt, illetve polgármesteri hivatalban dolgozó ügyintézőket. A résztvevők közös jellemzője, hogy intenzív napi kapcsolatban vannak azoknak a településeknek a lakóival, ahol munkájukat végzik. A képzéseket érdeklődéssel várták, ami a folyamat előrehaladtával egyre erősödő aktivitássá vált.
A program eredményeit kifejezhetik a számszerűen megjeleníthető adatok – így a résztvevők száma és az általuk hozott esetek –, ugyanakkor erősebbnek véljük a településeken dolgozók közötti formális és informális kapcsolatok erősödését, a kliensekkel és az egymás közötti kommunikáció változását, amely néhány hét alatt is megfigyelhető volt. Ez utóbbiakat és a szemléletváltást a program értékelése során nagyobb jelentőségűnek tartjuk, mint az elért személyek, vagy a konkrét és megoldott konfliktusok számát.
A résztvevők reflexióiból tudjuk, hogy a helyzetek felismerése, az ezekre alkalmazható megoldások kidolgozása, a kommunikációs folyamat kialakításának készsége a képzéseknek köszönhetően jelentősen javult. A hozott témák megbeszélése, a szituációs gyakorlatokban való személyes részvétel és azok feldolgozása új szintet nyitott a konfliktusban álló kliensek, ügyfelek élethelyzeteinek megértésben. A szemléletváltozásban az a nézőpont, hogy a problémát nem feltétlenül a családgondozónak/munkatársnak kell megoldania sokak számára új volt. Konfliktushelyzetekben a döntés lehetőségének átadása, a családok (konfliktusban állók) felhatalmazása saját problémáik megoldására, a korábbi sokéves gyakorlattal nem volt könnyen összeegyeztethető.
A program erőssége volt, hogy a gyakorlatban – saját esetek mentén történő kipróbálás során – nem maradt senki magára, mivel mindkét technika alkalmazásához folyamatos facilitálást/mentorálást kapott minden résztvevő. A mentorálásban a személyes jelenlétnek nagy jelentősége volt. Nemcsak a konfliktusban állók élethelyzetét ismerhették meg a képzők/mentorok, hanem a településeken nap, mint nap bonyolult és összetett esetekkel – szociális, egészségügyi vagy oktatási területen – dolgozók körülményeit, feltételeit és eszközeit is.
Ez utóbbi hozzájárulhatott ahhoz, hogy a szakemberek/munkatársak nagyon elégedettek voltak mindkét technikát átadó képzéssel kapcsolatban. Az értékelő lapokból az is kiderült, hogy a mediáció módszere könnyebben átlátható és a gyakorlatba könnyebben átültethető sokak számára. Ezek a megállapítások megállják a helyüket, hiszen, ha csak a formai eltéréseket vesszük szemügyre azt látjuk, hogy
- a mediációs folyamatban részt vevők száma többnyire lényegesen alacsonyabb a családi csoport konferencia „szereplőinek" számánál, tehát könnyebb a módszer megértetése, elfogadtatása,
- a mediáció folyamata egyszerűbb és rövidebb a cscsk-énál
- a mediálásra „házon belül" lehetőség van, ezzel szemben a cscsk a jelzőrendszer, vagyis intézmények, szakemberek együttműködését igényli
- a mediáció esetén nem, a cscsk alkalmazásakor kötelező az utánkövetés
Ugyanakkor a két technika együtt ad egy komplex konfliktuskezelést segítő eszköztárat, hiszen bizonyos esetekben a mediáció, más esetekben a családi csoportkonferencia kontraindikált egy családi krízisben.
Összefoglaló helyett
A modell-program sikerességét egy, a napokban hallott vélemény idézésével illusztráljuk, amit egy nyírgyulaji lakos mondott egy másik településen élő rokonának: "Gyertek Nyírgyulajba lakni, mert itt bármikor mehetünk a polgármesteri hivatalba, ha baj van. Igaz, hogy előleget nem adnak, és a segély sem sok, de emberként bánnak velünk, és tényleg segítenek. A gyerek már nem fél az apjától, mert elbeszélgettek velük, mint egy tárgyaláson."
Letölthető dokumentumok
Tájékoztató szakembereknek
Tájékoztató családoknak
Van jogod!
Az ENSZ Közgyűlése által 1989-ben elfogadott Gyermekjogi Egyezményt a magyar országgyűlés az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdetette ki, így része a magyar jogrendnek, ennek ellenére ismertsége nagyon alacsony. Az UNICEF felmérése szerint Magyarországon a gyermekek 23%-a egyetlen gyermekjogot sem ismer, arról pedig sajnos nem készült felmérés, hogy a gyerekekkel foglalkozó szakemberek mennyit ismernek, és mit gondolnak róla.
Célok
A „VAN JOGOD!" program célja az Egyezmény széleskörű megismertetése, köztudatba emelése, gyakorlati alkalmazásának segítése volt annak érdekében, minél több gyerek kapjon lehetőséget arra, hogy teljes fejlődési potenciálját kiteljesíthesse, s egyben ezen elvek alapján éljen, viselkedjen. Célunk volt továbbá, hogy előmozdítsuk a gyerekekkel és családjaikkal foglalkozó, nekik segítő intézmények, szolgáltatók szakemberei közös nyelvének, fogalomhasználatának erősítését, és a gyermeki jogok fokozott figyelembe vételét.
Eredmények
A program keretében magyar nyelven hozzáférhetővé tettük az UNICEF kiadásában megjelent „Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásához" című könyvet, amely közel 1000 oldalon tárgyalja az Egyezmény egyes pontjainak értelmezési és alkalmazási lehetőségeit és az ebből fakadó kötelezettségeket. A könyv ingyenesen nyomtatott formában, cd-én és innen elérhető:
Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásához8.29 MB
A magyar nyelvű kiadás az Implementation Handbook for the Convention on the Rights of the Child harmadik átdolgozott kiadása alapján, az UNICEF jóváhagyásával készült.A Kézikönyv bármelyik része – megfelelő forrásmegjelölés mellett – szabadon felhasználható. A könyv részeinek vagy egészének fordításának engedélyezését az UNICEF Európai Regionális Irodájától kell kérni:
UNICEF Regional Office for Europe
Palais de Nations
1211 Geneva 10, Switzerland
Kézikönyv és CD megrendelés:
H-1064 Budapest, Podmaniczky utca 75.
+36 (1) 225 3526
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Az általunk itthon legtöbbeket érintő gyerekjogokról – külön gyerekek és felnőttek számára – egy-egy könnyen kezelhető kiadványt is összeállítottunk, amelyek ugyancsak igényelhetők egyesületünkben vagy letölthetők erről az oldalról. A kiadványok:
Győrfi Éva – Herczog Mária – Kőműves Ágnes Gyermekjogokról gyerekeknek |
Győrfi Éva – Herczog Mária – Kőműves Ágnes Gyermekjogokról felnőtteknek |
Képzési programok gyerekek és felnőttek számára
A két napos tréningek középpontjában a gyerekek jogai, az előítéletek, sztereotípiák, a diszkrimináció megelőzésének fontossága és lehetőségei állnak. Az egyéni és kiscsoportos feladatok, a szerepjátékok az érdeklődés felkeltését, a készségek fejlesztését és az ismeretek bővítését szolgálják.
A következő fotók a sikerrel zárult pilotképzéseken, csurgói partnerünk - Csurgó város Családsegítő Szolgálata - székhelyén készültek.